Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1028. A frankhamisítási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentése eljárásának befejezéséről és eredményéről

1028. szám. 137 Gerő László vállalkozott arra, hogy a maga technikai tudását ós munkaerejét a tervezett akció érdekében herceg Windischgraetz Lajos rendelkezésére bocsátja. A herceggel történt megbeszéléseinek eredménye az volt, hogy ilyen nagyarányú, hosszabb időt igénybe vevő kísérletek és munkálatok legeredményesebben a Térképészeti Intézetben végezhetők el, mely munkálatok keresztülviteléhez az intézet vezetőjének, Haits Lajos vezértanácsnoknak hozzájárulása szükséges. Haits Lajos, aki megelőzőleg csak a klisékkel való kísérletezésekhez járult hozzá, a vezetése alatt álló intézet végzetes bekapcsolásához a nyomozás során tett beismerő vallomása szerint csak hosszas rábeszélés után adta meg engedélyét, és pedig a hangoztatott nemzeti szempontok által vezéreltetve ós különös figyelemmel arra, hogy az akcióról maga Nádosy Imre országos főkapitány is tud. A Térképészeti Intézetben a munkálatok herceg Windischgraetz vallomása szerint 1924. év június havában, illetőleg a nyár elején indultak meg Gerő vezetése mellett, az ő alkalmazottainak közreműködésével és most már az intézet vezetőjének, Haits vezértanácsosnak beleegyezésével és felelősségére. Tudott a munkálatokról Kurtz Sándor főtanácsnok is, aki az intézet helyettes vezetője volt és akit az akcióba Windischgraetz és Haits ugyancsak beavattak. Ezen ténykörülményre vonatkozólag Kurtz Sándor a nyomozás során tett vallomásában a következőket mondja: »1924. őszén lehetett, amidőn egy alkalommal Haits Lajos vezér tanácsnok a Térképészeti Intézet akkori vezetője magához kérette és előadta, hogy egy felsőbb helyről kapott direktíva értelmében az intézet hamis ezerfrankosokat fog gyártani. Megkért még arra, hogy ne érdeklődjem a részletek iránt, hanem legyek meggyőződve, hogy ez az egész akció egy igen komoly hátterű hazafias cél szolgálatában áll«. A herceg megbízása alapján Gerő László a pénzhamisítás technikájának tanulmányozása céljából ismételten járt külföldön, — az iratokból és vallomásokból közelebbről meg nem állapítható helyeken — részben egyedül, részben a herceg titkárának, Bába Dezsőnek társaságában, akit a herceg tervébe teljes egészében beavatott. Mészáros Gyula szerepe. A bűnügy résztvevőinek egyes vallomásaiban szerepel dr. Mészáros Gyula neve is. A bizottság személyével kapcsolatban a következőket állapította meg : Rába Dezső vallomása szerint: »Mészáros Gyula többször járt a hercegnél és folytatott vele tárgyalásokat, amelyekbe azonban őt nem avatták be, mert a tárgyalások zárt ajtók mögött folytak. Hogy ezen megbeszélések mikor voltak, arra nem emlékszik.« Windischgraetz Lajos herceg Mészáros Gyulának a szerepére vonatkozóan nem nyilatkozik. Vallomása szerint Mészárossal 1925. novemberében nem találkozott, csak az óv tavaszán volt fentnevezett Budapesten néhány hétig. Nádosy Imre a nyomozás során tett vallomásában a következőket mondja : »Arra a kérdésre, hogy Mészáros Gyulának volt-e valami része az akcióban, csak annyi felvilágosítást adhatok, hogy az akció legkezdetén ő is résztvett a megbeszéléseken, azonban hamarosan kikapcsolódott és én a hercegnél többé nem láttam. Sem azt, hogy mikor voltak ezek az első megbeszélések, Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVII. kötet. 18