Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1028. A frankhamisítási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentése eljárásának befejezéséről és eredményéről

1H4 1028. szám. a következő bizonyítást folytatta le: meghallgatta — és pedig részben ismételten is — am. kir. miniszterelnök, a m. kir. belügyminiszter, a m. kir. igazságügyminiszter, a m. kir. külügy- és kereskedelemügyi miniszter, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter felvilágosításait, meghallgatta gróf Khuen-Héderváry Sándor, Kozma Miklós, báró Perényi Zsigmond, Samassa Aurél, Darvas Lajos, Friedrich István, Nagy Vince, Wild József, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula urakat, továbbá Windiscbgraetz Lajos herceg, Rába Dezső, és Haits Lajos terhelteket. Meghívta a bizottság Nádosy Imre, Kurtz Sándor és G erő László terhelteket is, akik azonban közölték a bizottsággal, hogy megjelenni nem óhajtanak. Beszerezte a következő iratokat: a) Benoist francia rendőrtisztviselő által a nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátott hágai bűnügyi iratokat, Jankovich Arisztid naplójának fényképmásolatával együtt ; b) a hágai táviratok és választáviratok szövegét a külügyminisztériumtól ; c) a kir. ügyészségtől Baross Gábor terhelt, továbbá Eiischer János ós Horváth Loránd tanuknak a frankhamisítási bűnügyben felvett vallomásait; d) Jankovich Arisztid visszahonosítására vonatkozó okiratokat a belügyminisztériumtól, nyugdíjaztatására vonatkozó okiratokat a honvédelmi minisztériumtól ; e) a Nemzeti Szövetség és a Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége alapszabályainak jóváhagyására vonatkozó okiratokat a belügyminisztériumtól ; f) a dr. Paulay Gyula m. kir. büntetőtörvényszéki bíró által a hágai igazságügyi hatóságoktól beszerzett holland nyelvű jegyzőkönyvek hiteles magyar fordításait; g) a hamis útlevelekkel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat során felvett jegyzőkönyveket a kir. ügyészségtől. Egyének meghallgatása alkalmával a bizottság elnöke minden egyes alkalommal hangsúlyozta, hogy válaszadásra törvényes szankcióval nem kényszeríthetők, az ország érdeke azonban megkívánja, hogy a feltett kérdésekre nyilatkozzanak. Ha állampolgári kötelességtudásból válaszol az illető, az igazmondásra egyéni reputációja, becsülete kötelezi. A terhelteket pedig arra is figyelmeztette az elnök, hogy a bizottság előtti meghallgatásukra is vonatkozik mindaz a jog, ami a terheltet a bűnvádi perrendtartás szerint megilleti. A kir. büntetőbíróságnál elfekvő nyomozati ós pótnyomozati iratok áttanulmányozása és a bizottságot érdeklő adatok megszerzése céljából a bizottság három tagú albizottságot küldött ki, amely a bűnügyi iratokat napokon keresztül tanulmányozva s azokból esküt tett parlamenti gyorsírók igénybevételével részletes kivonatokat eszközölve, jelentését a bizottságnak megtette. A vizsgálóbizottság a beszerzett okiratok, meghallgatott vallomások és felvilágosítások alapján — mellőzve az ügy büntetőjogi vonatkozásait s kizárólag a politikai háttér és felelősség kérdéseit tartva szem előtt — a következő tényállást állapította meg: A bünűgy kezdőpontja. Herceg Windischgraetz Lajos és Nádosy Imre országos főkapitány terhelteknek a nyomozás során tett egybehangzó vallomásaiból, továbbá a