Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1012. A nemzetgyűlés közoktatásügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" szóló 869. számú törvényjavaslat tárgyában

lOlâ. szám. 113 ki kell terjeszkedni a következő kérdésekre : 1. a helyi viszonyok szükségessé teszik-e a fentemlített rendszeres munkálatban megjelölt területen iskola létesítését? 2. érdekeltségi, községi vagy hitfelekezeti jellegű iskola állíttassék-e ? 3. mely területek tankötelesei utaltassanak be az iskolába s ha érdekeltségi jellegű iskola létesítése látszik célszerűnek, miként kell az iskola körzetét megállapítani ? 4. mely ponton legyen az iskola épülete ? Ugyanaz a terület több körzetbe nem sorozható. A helyszíni tárgyalás eredménye alapján a közigazgatási bizottság határoz s a minisztérium rendszeres munkálatának megfelelően a törvényhatóság egész területére kiterjedőleg meghozandó összefoglaló határozatában a javasolt iskolákat két csoportra osztja aszerint, hogy fenntartóik az iskola építésére saját anyagi forrásaikból vagy csak államsegély, illetve kölcsön (3. §.) igénybevétele mellett képesek. Azokat az érdekeltségeket, illetve községeket, amelyek államsegély igénybevétele nélkül képesek az iskola építésére, a közigazgatási bizottság az építés záros határidőn belül való végrehajtására kötelezi, amely három évnél hosszabb nem lehet. Ahol államsegély (kölcsön) engedélyezése szükségesnek látszik, a közigazgatási bizottság a kötelezést kimondó határozatában javaslatot tesz a vallásés közoktatásügyi miniszternek államsegély (kölcsön) engedélyezése — és figyelemmel a teherbíró képességre — az államsegély (kölcsön) mértéke iránt. Határoz az iskolák felállításának sorrendjére nézve is, tekintettel a sürgősségre. A közigazgatási bizottság határozata ellen felebbezésnek van helye a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A kir. tanfelügyelőt hivatalból felebbezési jog illeti meg. A határozat jogerőre emelkedése után a telekszerzés, az építkezés foganatosítása, az építési költségvetés elkészítése, a szükségei közterhek kivetése és behajtása iránt a közigazgatási bizottság intézkedik. 6. §. Fenntartási terhek, tanító kinevezése. Amíg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által beterjesztendő szerves népoktatási törvény, amely a népiskolára vonatkozó részletes rendelkezéseket is tartalmazni fogja, életbe nem lép, az ezen törvény alapján létesített külterületi népiskolák ügyét a, vallás- és közoktatásügyi miniszter az alábbi elvek alapján rendeleti úton szabályozza: a) Az iskola összes dologi szükségleteinek (bútor- és taneszközbeli felszerelés pótlása, fűtés, világítás, takarítás, tatarozás, tűzkár ellen való biztosítás stb.) költségei az érdekeltséget terhelik. Abban az esetben, ha az érdekeltség anyagi helyzete e költségeknek vagy ezek egy részének viselését lehetetlenné teszi, ezeket a község tartozik fedezni. b) A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy az e törvény alapján létesített iskolákhoz a szervezéskor tényleges szolgálatban álló állami vagy nyugdíjazott tanítót (tanítónőt) tanítóvá (tanítónővé) a fenntartó meghallgatásával kinevezhessen, ez a jog azonban a minisztert egy iskolánál csak egyszer illeti meg. Ezeknek illetményeit az érdekeltség viseli, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter fizetóskiegészítő államsegélyt engedélyezhet. A4. §. hatodik bekezdése értelmében a tanítók részére biztosított terület használatának értéke a tanítók javadalmazásába nem tudható be. 7. §. Iskolák fenntartására szolgáló külön adó. Az e törvény értelmében létesülő külterületi érdekeltségi iskola fennAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVII. kötet 15