Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1012. A nemzetgyűlés közoktatásügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" szóló 869. számú törvényjavaslat tárgyában

114 « 1012, szám. tartási költségeit külön adó útján kell fedezni. E külön adó, amelyet az érdekeltek a körzet területéről származó jövedelmük arányában tartoznak viselni, a jövedelmi adóköteleseknél a jövedelmi adó alapjául szolgáló jövedelem, azoknál, akik jövedelmi adót nem fizetnek, a föld-, ház-, kereseti vagy társulati adó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem arányában vetendő ki és a jövedelem 3°/o-áig terjedhet. Ip külön adó mórtékét a törvényhatósági közigazgatási bizottság határozatilag állapítja meg; e határozat ellen a vallás- ós közoktatásügyi miniszterhez felebbezésnek van helye. A külön adót a községi elöljáróság veti ki és hajtja be. Ott, ahol az iskolai körzet több község területére terjed ki, a törvényhatósági közigazgatási bizottság hivatalból megállapítja, melyik legyen a szókhely-község. A szókhely-község elöljáróságának előterjesztése alapján a törvényhatósági közigazgatási bizottság állapítja és osztja meg az iskola fenntartásának költségeit az érdekeltségnek az egyes községek területéhez tartozó részei között. Az iskola körzetéhez tartozó községek kötelesek a területükön levő részérdekeltségektől beszedett összegeket havonkínt a székhely-község elöljáróságához juttatni. 8. §. Az érdekeltségek hozzájárulásának behajtása. A jelen törvény alapján az érdekeltségek tagjai részéről fizetendő iskolaállítási költségek és külön adók közadók módjára hajtandók be. 9. §. A tankötelesek fuvarozása. , Az iskolalátogatás kötelezettségének biztosítása érdekében a közigazgatási bizottság a fuvarral (gépi szállító eszközzel) rendelkező körzetbeli .lakosokat szükség esetén kötelezheti a tanköteleseknek az iskolához és visszaszállítására. 10. §. Kisajátítási jog. Az e törvény alapján létesülő iskolák céljaira szükséges ingatlanokra (az iskolaépület ós a tanítói lakás számára szükséges telek, játszótér, gazdasági gyakorlóterület, tanítói kert) az 1881. évi XLI. t.-o. rendelkezései értelmében kisajátításnak van helye. A kisajátítási jogot a kereskedelemügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter megkeresésére engedélyezi. A kisajátítás alá eső terület a kereskedelemügyi miniszternek a kisajátítási jog engedélyezésével kapcsolatban adandó egyszerű engedélye alapján az 1881. évi XLI. t.-c. 86. §-ában megállapított eljárási szabályok megtartásával elfoglalható. 11. §. Államépítészeti hivatalok"közreműködése. Az e törvény alapján végrehajtandó építkezésekre nézve a vallásos közoktatásügyi miniszter az államépítészeti hivataloknak részletes utasítást ad és normálterveket ós előméretköltségvetéseket bocsát rendelkezésükre. 12. §. Állami elemi iskolák fenntartási terhei. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy az 1928. évi dec. 31-ig lebonyolítandó felülvizsgálat során a szervezési szerződések rendelkezéseitől eltérőleg is az állami elemi iskolák dologi ós egyéb fenntartási terheinek fedezésére kötelezhesse a községeket (városokat). 13. §. A törvény életbelépése és végrehajtása. Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép életbe, a belügy-, igazságügy-, kereskedelemügy- és pénzügyminiszterekkel egyetórtőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre. Addig, amíg a közigazgatási bizottság az 5. §. értelmében az egész