Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1012. A nemzetgyűlés közoktatásügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" szóló 869. számú törvényjavaslat tárgyában

112 1012. szám. mázó jövedelmük arányában tartoznak viselni, még pedig a jövedelemadókötelesek a jövedelmi adó megállapításánál alapul vett jövedelem arányában, azok pedig, akik jövedelmi adót nem fizetnek, a föld-, ház-, kereseti- és társulati adó kivetése alapjául szolgáló jövedelem arányában. Az érdekeltségnek azok a tagjai azonban, akik csupán kereseti adóval vannak megróva, az iskola létesítésének költségeivel, kivéve a kézivagy igás munkát, csakis abban az esetben terhelhetők meg, ha kereseti adójuk évi összege meghaladja a 20 pengőt és ha legalább két év óta a körzeten belül laknak vagy legalább két év óta ott foglalkozásuk vagy jövedelmük van. Az érdekeltségnek az a tagja, akinek az iskola körzetében ingatlana nincs, ha az iskola létesítése költségeinek kirovásától számított egy éven belül a körzetben eddig folytatott foglalkozását abbanhagyja, a körzetből elköltözik és e" szándékát a kirovás időpontjától számított nyolc nap alatt bejelenti, a költségek alól, kivéve a kézi- vagy igásmunkát, mentesül. Az e törvény értelmében létesített iskola céljaira, ha az iskola egytanítós, 2 katasztrális hold, minden további tanító után 1—1 katasztrális hold nagyságú telek szerzendő meg. E követelményt a vallás- és közoktatásügyi miniszter különös méltánylást érdemlő esetekben felére mérsékelheti. Ez a telek a körzet oly pontján jelölendő ki, amely mindenhonnan könnyen megközelíthető s építésre alkalmas, egészséges, száraz helyen fekszik. A községi és az érdekeltségi jellegű iskolák építéséhez szükséges kézivagy igásmunkával az érdekeltség valamennyi tagja hozzájárulni köteles. Ha az építéshez szükséges anyagok a község területén szerezhetők be, a kézi- és igásmunka az anyagoknak előállítási vagy rakodó helyükről, máskülönben a vasúti vagy hajóállomástól az építés helyére való fuvarozására minden esetben igénybe veendő. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó arra az esetre is, ha az építési anyagokat nem vasúton vagy hajón szállítják az építés helyére. A kézi- és igásmunkának igénybevételére az ebben a törvényben foglalt rendelkezések nem érintik a községi közmunkára vonatkozó azokat a rendelkezéseket, amelyeket az 1890. évi I. t.-c.-nek az 1920. évi XXVII t.-c. 3. §-a folytán módosult 49. és 50. §§-ai a közutakra vonatkozóan tartalmaznak. A kóziJ és igásmunka megállapítása és kirovása egyébként az 1890. évi I. t.-c. 49. és 50. §§-ban meghatározott elvek szerint és megnevezett hatóságok által történik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a 3. §. utolsó bekezdésében nyert felhatalmazás alapján az Orsz. Népiskolai Építési Alapból segéllyel vagy kölcsönnel támogatott belterületi iskolák elhelyezéséhez szükséges telkek megszerzése s a kézi- ós igásmunka biztosítása tekintetében a fenti rendelkezéseket megfelelően szintén érvényesítheti. 5. §. Eljárás az iskola létesítésének megvalósítására. Magyarország iskolahálózatának kiépítése céljából a vallás- ós közoktatásügyi miniszter a törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak oly rendszeres munkálatot küld meg, amelyben statisztikai adatok alapján ki vannak jelölve mindama helyek, ahol népiskola létesítése szükségesnek látszik. Ezeknek az adatoknak a helyi viszonyokkal ós szükségletekkel való egybevetése és a továbbiak előkészítése céljából a közigazgatási bizottság kiküldött tagja, az áll am építészeti hivatal vezetője- ós a kir. tanfelügyelő útján helyszíni szemlét és az érdekeltekkel (ide értve az illetékes felekezeti hatóságok képviselőit is) tárgyalást tart, amelyen