Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1012. A nemzetgyűlés közoktatásügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" szóló 869. számú törvényjavaslat tárgyában

1012 szám. Ill kedvezotlenségénél vagy más oknál fogva tanyai iskola körül célszerűen nem csoportosíthatók, a beiskolázás biztosítása végett tanyai internátust, esetleg napközi otthont kell létesí­teni. Ahol ilyen internátus vagy nap­közi otthon létesül, a tanköteles gond­viselője törvényes kötelezettségének az internátusba (napközi otthonba) való beadással tesz eleget. Az inter­nátus (napközi otthon) állítási és fenntartási költségeinek viselése te­kintetében a törvénynek a külterületi iskolákra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A jog­viszonyok részleteit a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter rendeleti úton szabályozza. 2. §. Országos Népiskolai Építési Alap. Az állam által elvállalt költségek fedezésére »Országos Népiskolai Épí­tési Alap« létesül, amelynek bevé­telei : 1. az 1924/25. évi kezelés terhére nyújtott 3B0.000 aranykorona hozzá­járulás, 2. az 1925/26. évi állami költség­vetésbe beállított 2,000.000 arany­korona hozzájárulás, 3. az 1925. évi XXIII. t.-o. 2. §-a alapján eszközölhető hasznos beru­házásként engedélyezett 2,000.000 aranykorona hozzájárulás, 4. az alap további táplálása cél­jából az 1926/27. évtől kezdve az állam évi költségvetésébe beállítandó és az állam részéről engedélyezendő egyéb összegek. Az »Országos Népiskolai Építési Alap« állásáról a vallás- és közok­tatásügyi miniszter évenként, a költ­ségvetés előterjesztésekor a nemzet­gyűlésnek (országgyűlésnek) jelentést tesz. Az alap kezelésére vonatkozó szabályzatot a legfőbb állami szám­vevőszók elnökével egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 3. §. Az állam hozzájárulása az i$ktáa építéséhez. A törvény alapján létesülő iskola építéséhez az állam építési (átalakí­tási) terveket és előméret-költség­vetéseket ad; a tervek használata kötelező. Az állam ezenkívül gon­doskodik az illetékes államépítészeti hivatal útján az építés ellenőrzéséről és felülvizsgálásáról. Ha az érdekeltségnek vagy az érdekeltség egy részének anyagi hely­zete szükségessé teszi, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezheti a községet az építési költségek meg­felelő részének viselésére. A vallás­és közoktatásügyi miniszter az építési költségek fedezéséhez az Országos Népiskolai Építési Alapból állam­segélyt s indokolt esetben az alapba visszatérítendő mérsékelt kamat mel­lett törlesztéses építési kölcsönt is engedélyezhet. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter felhatalmazást nyer arra is, hogy elsősorban a megfelelő iskola­épülettel nem bíró mezőgazdasági jellegű községek (városok) belterü­letén szükséges népiskolák építé­sére az Országos Népiskolai Építési Alapból államsegélyt vagy kölcsönt adhasson. 4. §. Az iskola érdekeltsége és az iskola létesítése költségeinek megoszlása. E törvény értelmében a külterü­leti iskola érdekeltségéhez tartoznak mindazok a természeti és jogi sze­mélyek, akiknek az iskola körzetén belül (1. §.) ingatlanuk vagy általá­nos kereseti vagy társulati adó alá eső foglalkozásuk vagy jövedelmük van. Az iskola létesítéséhez (telek meg­szerzése, építés, első berendezés) az érdekeltség a telek és a szükséges anyagok megszerzésének költségei­vel, továbbá kézi- ós igásmunkával, valamint készpénzzel járul. Az iskola létesítésének költségeit, kivéve a kézi- és igásmunkát, az érdekeltek a körzet területéről szár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom