Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-984. Indítvány, illetve törvényjavaslat az 1918. október 31. napja óta lezajlott forradalmak ideje alatt elkövetett bűncselekmények miatt, valamint az 1921:III. t.-c. alapján eléítélteknek és terhelteknek közkegyelemben való részesítéséről

984. szám. 427 Melléklet a 984. számú irományhoz. Indokolás az 1918. október 3L napja óta lezajlott forradalmak ideje alatt elkövetett bűncselekmények miatt, valamint az 1921. évi III. t-c. alapján elítélteknek és terhelteknek közkegyelemben való részesítéséről szóló indítvány, illetve törvényjavaslatunkhoz. Ha az úgynevezett Tanácsköztársaság bukását követő idők elítéltjeiről szóló hivatalos kimutatást olvassuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy ezek a hivatalos adatok megdöbbentően nagy számarányát mutatják ki a politikai természetű cselekmények miatt elítélteknek. Az 1920. évi december hó 21-én kiadott amnesztiarendelet a politikai elítéltek számát alig csökkentette, míg a hazájuktól távol, emigrációban élők ügyét ez a rendelet nem is érintette. Csak a második amnesztiarendelet, amelyet 1921. évi december hó 22-én tett közzé a magyar kormány, idézett elő nagyobb arányú csökkenést a politikai elítéltek számában, ellenben az emigránsokat ez a rendelet is megfosztotta a közkegyelem elnyerésének a lehetőségétől. Az elítéltek számának csökkenése azonban nem mutatkozott azonnal a rendelet kibocsátása után, hanem csak évekig tartó, egyénenkinti revizió mellett fokozatosan és igen lassú tempóban ürültek ki a börtönök. Ennek a második amnesztiarendeletnek a végrehajtása annyi mindenféle kikötést tartalmaz, az egyénenkinti revizió. olyan körülményes, hogy ha Oroszország nem kötötte volna meg a foglyok kicserélésére vonatkozó egyezményt, akkor az elítélteknek igen jelentős része még ma is börtönben ülne. Ez az oroszországi akció eredményezte nagyrészt, hogy a politikai elítéltek száma ezen javaslat benyújtásának a pillanatáig, mintegy 100-ra olvadt le. Ezek az emberek azonban csaknem Idvétel nélkül már a hatodik esztendőt töltik börtöneikben, a szabadulás legcsekélyebb reménye nélkül. Az emigránsok ugyancsak hatodik^ esztendeje szenvedik át a hontalanság minden keservét és nyomorúságát. Éppen ezért éléi kezettnek láttuk az időt arra, hogy ezen általános amnesztiajavaslatunkat elfogadás céljából a tisztelt Nemzetgyűlés elé beterjesszük és amelyet jogi, erkölcsi, külpolitikai, belpolitikai, gazdasági és általános emberi szempontokból nézve a következőkben indokolunk: Jogi szempontból bírálva a kérdést, nem kerülheti ki a figyelmünket az, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság közegeit és szereplőit közönséges bűncselekmények elkövetésével vádolták az ügyészségek és a 4.039/1919. M. E. számú rendeletben körülírt gyorsított eljárás szerint ugyancsak közönséges ) 54*