Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

420 980. szám. 40. §, A magánalkalmazotti nyugdíjak átértékelésére irányadó arányszám megállapításával szemben a bírói út megengedésének szükségességéről fentebb már szó volt. Ezt az eljárást azonban nem volna célszerű a rendes bíróság elé utalni, mert egyfelől a rendes peres eljárás hosszú ideig tarthat és így az érdekeltek sokáig maradnának bizonytalanságban, másfelől kívánatos az is, hogy az egész országra kihatóan egységes gyakorlat alakuljon ki. A javaslat éppen ezért az ilyen ügyeket a kir. Kúrián alakuló külön tanács elé utalja és arról is gondoskodik, hogy a vállalat vagyoni helyzetére vonatkozó adatok nyilvánosságra ne kerülhessenek. Az arányszám megváltoztatásának kérdésében a vállalat rentabilitását is figyelembe kell venni. Sokszor a vállalat nagy effectív vagyon mellett is aránylag csekély jövedelmet tud felmutatni és ilyen esetekben a rejtett tartalékok magyarázatául éppen a kedvezőtlen üzletmenet szolgál. Nem volna indokolt, ha az ilyen alapon keletkezett latensek alapján a bíróság az arányszámra vonatkozó szabályok alapján a kedvezőtlen üzletmenet ellenére is kénytelen volna az arányszámot felemelni. Éppen ezért a javaslat 40. §-ának harmadik bekezdése a bíróságot az arányszám megállapításának technikai szabályai alól bizonyos fokig felmenti. Ez a bírói mérlegelés szabadságának is követelménye. A negyedik bekezdés a 22. §-ban meghatározott névjegyzék-bemutatási kötelezettség elmulasztásának következményéről, az ötödik és a hatodik bekezdés a külön bíróság alakulásáról, eljárásáról és ügyviteléről rendelkezik. III. Vegyes, átmeneti és életbeléptét«) rendelkezések. 41. §. E §. a nemzetközi anyagi viszonosságnak a magyar bírói gyakorlatban már elfogadott szabályát lényegben a lengyel valorizációs rendelet megfelelő rendelkezésével egyezően tartalmazza. A nemes valutájú, de az átértékelést éppen ezért nem ismerő államok polgáraira ez a rendelkezés nem lehet sérelmes, mert amikor a magyar állampolgár pl. angol bíróság előtt angol fontban kifejezett pénzkövetelést érvényesít és azt neki angol fontban névérték szerint ítélik meg, voltaképen olyan szolgáltatást kap, ami a teljes valorizációval egyenértékű. A Franciaországban megítélt frankkövetelés ezzel szemben, ha a követelés a háború előtt keletkezett, csak kb. 28%-os valorizációnak felel meg. A javaslat szerint tehát angol állampolgár követelésére a javaslatban foglalt rendelkezések minden korlátozás nélkül alkalmazhatók, francia állampolgár követelésére pedig háború előtti — természetesen a békeszerződés alá nem eső - pénztartozás esetében azzal a korlátozással, hogy jS°/o-osnál nagyobb valorizáció akkor sem ítélhető meg, ha a javaslat értelmében nagyobb mérték alkalmazásának volna helye. 42. §. Nemzetközi vonatkozású kérdés az is, hogy a belföldi vállalatoknak és közjogi jogi személyeknek külföldön elhelyezett kötvényeit miképen kell beváltani. A nemzetközi forgalomra szánt kötvényekben rendszerint ki van fejezve a magyar pénznemben kifejezett értéken felül az értéknek egy vagy több külföldi valutára szóló egyenértéke, vagy pedig a kötvény csak külföldi pénznemről szól. Ha ilyen esetben a kötvény szövege a fentemlített külföldi valuta államában lévő fizetési helyet is kijelöl és a fizetés vógetti bemutatás helyének valutájában ígéri a fizetést, világos, hogy az adós kötelezettségét a bemutatási hely szerinti valutában volna köteles teljesíteni. A belföldi kibocsátók teherbíróképessége oly csekély, hogy fennmaradásuk biz-