Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.
Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről
9 SO. szám. 419 3. Az átértékelés hatása a jelzálogjogra. 35. § Az a kérdés, hogy az átértékelés a követelés tekintetében fennálló jelzálogjogra annak eredeti rangsorában kihasson-e, azzal az alapvető kérdéssel függ össze, hogy az átértékelést az eredeti követelés helyreállításának vagy pedig a fennálló pénztartozás felemelésének fogjuk-e fel. Minthogy a javaslat 2. §-a kimondja, hogy az átértékelés a követelésnek a névértéknél magasabb összegben meghatározása, ebből következik; hogy az átértékelésből eredő többletre a követelés eredeti rangsorát nem lehet fenntartani. A telekkönyvi közhitel, különösen az átértékelhető követelésnél későbbi rangsorban bejegyzett jog szempontjából a jelzálogjog terjedelmének ipso jure bekövetkező emelkedése nem volna helyénvaló. A javaslat mégis biztosítja a hitelezőnek azt a jogot, hogy az átértékelésből eredő többletet új rangsorban az ingatlan tulajdonosának beleegyezése nélkül is bejegyeztethesse. Ezt úgy kell érteni, hogy a hitelező az adóstól a bekebelezési engedélyt esetleg per útján is követelhetni fogja, míg a javaslat 35. §-ának rendelkezése nélkül a többlet bekebelezésének megengedését az adós minden jogkövetkezmény nélkül megtagadhatná. A §. második bekezdése a biztosítéki jelzálogjog természetéből folyó kivétel. Amennyiben a biztosítéki Összeg az átértékelésből eredő többlet fedezésére nem elégséges, a többlet erejéig az első bekezdésnek megfelelően új rangsorban lehet a jelzálogjog bekebelezését követelni. II. Eljárási rendelkezését:. 1. Eljárási általános rendelkezések. 36. §. A javaslat a valorizáció kérdését a gazdasági helyzettől megengedett legmegfelelőbb módon kívánja megoldani ós ezért ebben a §-ban gondoskodik arról, hogy a bíróság a javaslat rendelkezéseinek megfelelő ítéletet hozhasson ak&or is, ha valamely pénztartozás tekintetében a folyamatban lévő per már az eljárás olyan szakában folyik, amikor a feleknek a már előterjesztett kérelmüket nem lehet megváltoztatni. 37. §. E sí. első bekezdése a marasztalás összegének a törvényes értékben meghatározását biztosítja. A korona értékének állandósulása folytán nincs szükség arra, hogy a bíróság a telet a pénz értékének az ítélet hozása után bekövetkező csökkenésével szemben más értékmérő alkalmazásával védje. A második bekezdés módot ad a bírónak, hogy az adósnak a perrendtartásban megengedett eseten kívül is részletfizetést engedjen meg. 38. §. E §. azt célozza, hogy a felülvizsgálati bíróság a javaslat rendelkezéseit minél gyakrabban alkalmazhassa a másodbírói ítélet feloldása nélkül és minél gyakrabban hozhasson nyomban végítéletet. 2: Eljárási különös rendelkezések. 39. §. A baleseti járadékok átértékelt összege egyszerű szorzási művelettel lesz megállapítható ós így, ha az átértékelendő járandóság jogerős bírói ítéletben vagy más végrehajtható közokiratban van meghatározva, minden további eljárás felesleges az átértékelt összeg megállapítására. A javaslat éppen ezért megengedi, hogy ilyen esetekben a végrehajtást közvetlenül az átértékelt összeg erejéig lehessen kérni. Az átértékelt összeg kiszámításának helyességét a bíróság a végrehajtási kérvény elintézésekor fogja ellenőrizni. 53
