Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

414 980. szám. arányszámmal. A későbbi időpontban nyugdíjazottaknái, valamint a vállalatnak ma még tényleges szolgálatban álló és csak a törvény életbelépése után nyugdíjazandó alkalmazottainál annak folytán, hogy a nyugdíjak összegét a vállalatok — bár nem a pénz értékromlásának megfelelő arányban — időközben önként emelték, igazságtalan eredményre vezetne mind az, ha a valóban kifizetett nyugdíjat szoroznánk az arányszámmal, mert így az új nyugdíjasok a régiekkel szemben indokolatlan előnyben részesülnének, mind pedig az, ha a valóban kifizetett nyugdíjat számítanánk át aranykorona értékre és az. átszámítás eredményét szoroznánk az arányszámmal, mert így legtöbb esetben az történnék, hogy az igényjogosult kevesebbet kapna, mint amennyit ma fizetnek neki. A javaslat éppen ezért azt veszi alapul, hogy a vállalat ugyanolyan állású alkalmazottjának mennyi volt a nyugdíj ba beszámítható illetménye az 1914. évben. 21. §. Az arányszám megállapításában a mérlegekben feltüntetett adatok lévén irányadók, ez a megállapítás technikai művelet, melynek eredménye nem mindig fogja a vállalat vagyonának változását híven visszatükrözni; éppé a ezért módot kell nyújtani arra, hogy az arányszám módosítását bírói úton lehessen kérni. Ily kórelem előterjesztésére a javaslat határidőt szab és az igényjogosultak bizonyos hányadát, valamint a vállalatot magát is feljogosítja. Az arányszám különösen akkor nem fogja a vagyoni helyzetet híven feltüntetni, ha az utolsó békeévben sok volt a vállalat rejtett tartaléka; mert ebben az esetben az igazi vagyonnövekedés kisebb, mint amekkorára az arányszám mutat, valamint akkor, ha az utolsó békeévben lényegesen kevesebb volt a rejtett tartalék, mint most, mert ebben az esetben az igazi vagyonnövekedés nagyobb, mint amekkorát az arányszám'feltüntet. Az előbbi esetben a vállalatnak, az utóbbi esetben az igényjogosultaknak lesz érdekük az arányszám megváltoztatását kérni. Az arányszám megváltoztatása a Kárián erre a célra alakuló külön bíróság hatáskörébe tartozik. 22. §. Hogy ellenőrizni lehessen, vájjon az arányszám megváltoztatására irányuló kérelmet megfelelő számú igényjogosult terjeszti-e elő, a javaslat az erdekeit vállalatokat az igényjogosultak névjegyzékének a bírósághoz bemutatására kötelezi. 23. §. Ez a §. a nyugdíj átértékelésének másik módjáról rendelkezik^ amikor t. i. a bíróság állapítja meg az átértékelésre irányadó mórtéket. A bírói eljárásban figyelembeveendő körülmények felsorolásában a javaslat általánosságban a bírói gyakorlatban elfogadott szempontokat követi. 24. §. Ha a szolgálatadó — jóformán csupán a technikai kezelés egyszerűsítése érdekében — formailag külön jogi személy útján nyújtja alkalmazottainak a nyugdíjat, ez nem szolgálhat okul arra, hogy ne a vállalat, hanem a külön jogi személy — rendszerint igen kedvezőtlen vagyoni helyzete legyen a. nyugdíj kiszámításának alapja. Hogy mikor lehet a külön jogi személyt a vállalat keretében működőnek tekinteni, az eset körülményeiből kell megállapítani. Mindenesetre a vállalat keretében működőnek kell tekinteni az olyan külön jogi személyt, amelynek tagja csak a vállalat alkalmazottja lehet és amelybe a vállalat minden alkalmazottjára kötelező is a belépés. Ha a szolgálatadó idegen vállalatnál akár nyugdíjszerződést, akár életbiztosítást köttet az alkalmazottjaival és magát Gsupán bizonyos hozzájárulás fizetésére kötelezi, az alkalmazott nyugdíj^ árán dóságot a szolgálatadótól