Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

980. szám. 415 nem követelhet, az idegen vállalatra pedig a 23. §., illetőleg a biztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezések állanak, Ha a szolgálatadó maga biztosító magánvállalat, közömbös, hogy alkalmazottainak biztosítási szerződés formájában vagy más módon nyújtja a nyugdíjat, mert az átértékelésre mindenképen a nyugdíjakra megállapított szabályok az irányadók. (27. §. 3 bek.). 25. §. Minthogy a javaslat átértékelő rendelkezései a még tényleges szolgálatot teljesítő alkalmazottakra is állanak., lehetővé kell tenni, hogy az alkalmazottaktól tizetett nyugdíj járandóságok is ugyanolyan arányban felemelhetők legyenek, amilyen arányban a nyugdíjak emelkednek. 26. §. A javaslatnak ez a §-a a magánalkalmazotti nyugdíjak tekintetében az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza Altalános szabály az egy évi visszaható ertx A nyugdíjas érdekeltség köréből felmerült ugyan hosszabb időre szóló visszaható erő érdekében is kívánság, azonban ez a kívánság nem látszott teljesíthetőnek, mert alkalmas volna a vállalat rendes üzletvitelének megzavarására. f A §. második bekezdése a javaslat 2. §-ával van összhangban. Ha ugyanis a, pénz értékcsökkenésére figyelemmel kötött egyesség az 1924. július hó 1. napja után jött létre, akkor az egyesség megkötésének ideje a pénztartozás meghatározására irányadó időpont és így már ennek az időpontnak a következtében sincs helye újabb átértékelésnek. Figyelemmel arra, hogy ugyanazon vállalat alkalmazottainak egyenlő mértékben átértékelt járandóságokat kívánatos adni, a javaslat az olyan esetekre, amikor a járandóság átértékelésére arányszám irányadó, az arányszám szerinti mértéket abban az esetben is irányadónak mondja ki, ha korábban hozott jogerős ítélet az arányszám szerint járónál magasabb járandóságot ítélt meg. A javaslat ugyanis feltételezi, hogy a külön bíróság felülvizsgálatának alávetett arányszám egyenlékenyebb és igazságosabb eredménjTe vezet, mint a korábban hozott bírói ítéletek, amelyek meghozatalánál a már említett 4.200/1925. P. M. számú rendelet alapján készített megnyitó mérleg sem állhatott rendelkezésre. Mindamellett az arányszám közzétételét követő hó első napjáig ebben az esetben is a magasabb összeg illeti az igényjogosultat. A javaslat szerint a külön bíróságnak az arányszámot megváltoztató határozata a valódi helyzetnek meg nem felelő arányszámot helyesbíti, méltányos tehát a §. 4. bekezdésének az a rendelkezése, hogy a helyesbített arányszám visszahatólag attól az időponttól kezdve nyerjen alkalmazást, amikortól az eredeti arányszám alkalmazásba lépett. Ez az időpont a törvény életbelépését egy évvel megelőző időpont, ha pedig magasabb járandóságot megállapító jogerős ítélet volt, az arányszám közzétételét követő hó 1. napja. A javaslat 19. §-a egy évi időt enged a vállalatoknak az arányszám közzétételére. Hogy ez alatt az idő alatt az igényjogosultak válságos anyagi helyzetbe ne kerüljenek, a 26. §. utolsó bekezdés eavállalatokat méltányos előleg nyújtására kötelezi. Az előleg természetesen per útján is követelhető. Az ily perek gyors befejezését az biztosítja, hogy tárgyuk rendszerint kis értékű lesz és így a fellebbviteli lehetőségek korlátoltak lesznek. Olyan esetekben, amikor a járandóság átértékelt összegét jogerős bírói ítélet állapította meg, előlegre nincsen szükség, mert ilyenkor előlegül az ítéletben meghatározott összeg szolgál.