Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

390 980. szám. Melleklet a 980. számú irományhoz. Indokolás az „egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről" szóló törvényjavaslathoz. I. Általános indokolás, I. A háború viselésének következményeit a hadviselő államok gazda­sági élete hosszú időn keresztül szenvedi. A legnehezebben múló és csak a legnagyobb erőfeszítéssel orvosolható következmény a pénz elromlása. A fede­zetlen pénzjegyek forgalomban léte kevéssel a világháború kitörése előtt Magyarországon még fennálló helyzet volt, mert az 18,,9-es és 1866-os hábo­rúk, valamint az abszolutizmus költségei következtében forgalomba került 312 millió forintot tevő államjegyekből és váltó pénz] egy ékből álló függő adósságért az 1867: XV. t.-c. 5. §-ában felelősséget vállaltunk és ezeknek az államjegyeknek a beváltását csak az állam jegy ékből álló függő adósság teljes beváltásáról szóló 1899: XXXI. törvénycikk rendelte el. Az Osztrák­Magyar Bank alapszabálya épen az említett kényszerárfolyammal bíró állam­jegyek forgalomban léte folytán mondta ki, hogy az Osztrák-Magyar Bank­nak a bankjegyek ércpénzre beváltására irányuló kötelezettsége nem áll fenn addig, míg az államjegyek kényszerlorgalma meg nem szűnik. Alig tizennégy évvel az említett államjegyek beváltása után a háború kitörésével igénybe vehetővé vált a háború esetére szóló kivételes intézke­désekről alkotott 1912:LXIII. t.-c. 16. §-ában foglalt az a felhatalmazás, hogy a minisztérium a jegybank ügyvitelét módosíthatja. Ezzel a felhatal­mazással a minisztérium a háborús költségek fedezése érdekében, valamint annak folytán, hogy a lakosság a nemes fémből vert ércpénzt tezaurálta, hamarosan kénytelen volt élni. A háború hosszú tartama alatt a kibocsátott bankjegyek mennyisége egyre nagyobb méreteket öltött, a bankjegyek fede­zetéül csakhamar majdnem kizárólag az állam hitele szolgált és ennek folytán a bankjegyek árfolyama a külföldi piacokon sülyedni ^ezdett. A pénz érté­kének ez a csökkenése csak az 1917. év februárjában érte el az e edeti érték felét és kisebb hullámzások után csak 1918. áprilisában hagyta el végleg.ezt a szintet. Minthogy az államnak kiadásai fedezésére a háborút követő idő­ben sem állott más út rendelkezésére, mint a bankjegy-, illetőleg utóbb az állam jegy forgalom fokozatos növelése, a háború szerencsétlen befejezése után a pénz külföldi értékelése rohamosan csökkent és ezzel párhuzamosan csök­kent a pénz belföldi vásárló ereje is. Természetes, hogy a folyton csökkenő külföldi értékelés mellett az állam a papírpénzzel nem tudta volna kiadásait

Next

/
Oldalképek
Tartalom