Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-940. Törvényjavaslat a halászatról szóló 1888:XIX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

940. szám. -165 3. §. A halászati termelés terén a mesterséges viszonyok között létesített tógazdaságok ma már igen nagy -jelentőséggel bírnak, mert azok vannak hivatva pótolni a természetes vizek oly sokféle más igénybevétele következtében a múlthoz képest korlátozott halhozamát; de nagy a közgazdasági jelentőségük azért is, mert oly területek tehetők révükön jövedelmezőkké, amelyeket mezőgazdaságilag semmiféle művelési móddal nem tudunk kihasználni. E tekintetben csak a hazánkban oly nagy kiterjedésű, (vad) szikes területekre utalok. Az e téren végzett eddigi kísérletek minden kétséget kizáró eredménye az, hogy a legrosszabb, minden egyébre alkalmatlan szikes területek kihasználására az egyetlen módszer a halasgazdaság, a mesterséges viszonyok között létesülő tógazdaságok tehát ilyen nézőpontból, első rangú telkesítésként jelentkeznek. Minthogy pedig a víz a tógazdaságokban épp oly nélkülözhetetlen és épp úgy semmi mással nem pótolható, mint az öntözéseknél, jogos és méltányos, hogy az öntözéseknek a vízszerzésnél nyújtott könnyítések (1885 : XXIII. t.-c. 30., 31. és 32. §§.) a halastógazdaságra, mint az öntözésekkel egyébként is teljesen azonos természetű gazdasági vízhasználatokra kiterjesztessenek. 4 §. E szakasz a vízjogról szóló 1885 : XXIII. t.-c. 59. §-ában kifejezett elv mintájára a halászat érdekéből a »Vízmeder« jellegű, tehát mezőgazdaságilag egyáltalán nem használható területekre nézve egy újabb szolgalmat állapít meg. A közvizek benépesítésére szolgáló ivadék nevelése szempontjából alsóbb szintájú folyóvizeink mentén különös figyelmet érdemelnek azok a — folyóval többé-kevésbbé összeköttetésben álló— holtágak, amelyek időnként, különösen az őszi ós téli kisvíztiól egészben vagy részben szárazon szoktak állani, a tavaszi árvíz azonban megtölti azokat. Ilyen holtág szabályozott folyóink mentén sok van. Azokat rendszerint igen csekély munkával alkalmassá lehet tenni arra, hogy bennök tavasszal a behelyezett halak megívjanak s az ivadék aztán később, ha már megerősödött, bejusson az anya folyóba. Az ily módon berendezett ivadóknevelő helyeknek megvan az a nagy előnyük, hogy olyan kedvezőtlen években is biztosítható segítségükkel a haiszaporalat, amikor az árvíz korán, a főívás-idő előtt vonul le, vagy egyáltalán nagyon gyorsan vonul le. Ilyenkor a korai vagy hirtelen árvízzel meg lehet tölteni ezeket a tavakat s a vizet vissza lehet azokban tartani a kellő időre. Ezeknek az ivadéknevelő helyeknek a létesítése elsősorban a halászati társulatok feladata ; nehogy azonban a medrek tulajdonosai részéről azoknak ilyen célra való átengedése megokolatlan akadályokba ütközhessek és így a közérdekű cél elérése megnehezíttessék, meg kell a törvényben adni e végből a szolgalommal való terhelés jogát, azonban minden jogos érdek teljes megóvásával. Ezt célozza az, hogy az ivadéknevelő tó berendezésére a terület tulajdonosának elsőbbségi jog biztosíttatott. Nehogy azonban a meder tulajdonosa ezen jogával visszaélve, az ivadék- * nevelő tó létesítését megakadályozza, záros határidőt kellett szabni elsőbbségi jogának igénybevételére. Ha a meder jellegű területen más, mint a tulajdonos halászati joggal bír, természetszerűleg ennek halászati joga is kártalanítás tárgyát fogja képezni. Általában minden jogos érdek megóvására biztosíték az, hogy az eljárásra vonatkozólag a vízjogi törvény bevált határozmányai mértékadók.