Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-940. Törvényjavaslat a halászatról szóló 1888:XIX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

164 940. szám. Végül a büntető határozatok is igényelnek változtatást ; egyrészt f ormai/ lag a törvény III. fejezetének módosítása következtében, másrészt tartalmilag is, hogy a büntetés a törvény tételes rendelkezései ellen vétőket megfelelő hatékonysággal sújtsa. E végből a halászati kihágások büntetésénél szükségesnek mutatkozik a pénzbüntetés mellett az elzárás alkalmazása is. Ki kell mondani azt is, hogy a jogosulatlan halfogás bizonyos esetekben hallopás. "Végül megemlítem, hogy a halászjegyre vonatkozó rendelkezések tekintetében a köztudatban több helyen tévesen kialakult nézetek megszüntetése végett szabatos és minden kétséget kizáró intézkedésre volt szükség. Ezek azok a főbb nézőpontok, amelyekből kifolyólag a halászatról szóló törvény kiegészítése ós módosítása, aa életbeléptetése óta eltelt hosszú idő gyakorlati tapasztalatai szerint, a további gazdasági fejlődés érdekében szükségesnek mutatkozik. 1. §. A hal csak nyilt vizekben uratlan jószág. Zárt vizekben, amelyekből a hal más halasvszbe ki nem juthat, yem azokból oda be nem kerülhet, a hal maga a vízzel borított meder tulajdonosának a tulajdona ép úgy, mint a vadaskertben tartott vad a vadaskert tulajdonosáé ; csak ennek a megállapításnak lehet logikus következménye az, hogy ilyen vizekben a halászat gyakorlása nem esik korlátozás alá (1888 : XIX. t.-c. 13. §) s hogy ilyen vizekben éppen azért halászati kihágásokról sem lehet szó, hanem az ott nevelődő halnak eltulajdonítása" szigorúbb megítélés alá esik. Ezt állapítja meg már egyébként a 61.916/1914. F. M. sz alatt az 1888 : XtX. t.-c. 13. §. alá tartozó zárt vizekbén elkövetett hallopások ügyében kiadott körrendelet is. A 2. §. a halászat jogának s azzal együtt a halászás fogalmának meghatározását foglalja magában. A régi törvényből egészen hiányzott; pótolni kell a jogbiztonság érdekében is. A halat épp úgy, mint a vadat uratlan jószágnak tekintve, a halászat joga csak annak tulajdonba vételére, fogására adhat jogot. A halászat modern értelemben azonban termelés, ebbe a jogba tehát bele kell érteni a hal tenyésztését célzó műveleteket is ; ennek különösen akkor van jelentősége, ha valaki idegen mederben bír halászati jogosultsággal ; jogot kell neki a halfogás mellett arra is adni, hogy a vizet halászatilag művelhesse, vagyis mindazt megtehesse, ami a hal nevelésére, tenyésztésére a vízben szükséges, pl. ikrakirakás, máshonnan hozott ivadókkal való népesítés. A halászati jog tárgykörébe esik nemcsak a hal, de a vízben élő minden hasznos állat is, nálunk egyelőre a hal mellett csakis a rákot tekinti ilyennek a törvény, de igen könnyen elgondolható, hogy más állatok, mint pl. a béka, teknősbéka, bizonyos kagylók, pióca stb. gazdasági jelentőségre emelkedhetnek valamely vízben ; a halászati jogtulajdonosnak azokhoz való jogán kívül biztosítani kell akkor azok törvényes védelmét is, ami iránt a miniszter a felmerülő szükséghez képest rendeletileg intézkedik. A halászás fogalmát is szabatosan meg kell állapítani tekintettel különösen arra, hogy a kihágás kísérlete nem büntethető, nem szabad kétséget hagyni az iránt, hogy ha a hal fogását célzó cselekmény nem is jár eredménynyel, az jogosulatlan területen végezve büntethető ne legyen. Ez a jogelv szolgált különben a 8.234/1915. F M. számú rendeletnek is alapul, amely a jogosulatlanoknak a halászati eszközök fogásra kész állapotban való tartását tilalmazza.