Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-940. Törvényjavaslat a halászatról szóló 1888:XIX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

940. szám. 161 f) aki a halászatra jogosultat az 1888 : XIX. t.-c. 12. §-ának első bekezdésében megállapított jogának gyakorlatában szándékosan akadályozza. 25. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kettőszázezer koronáig tejedhető pénzbüntetéssel büntetendő : a) aki a tilalmi idő alatt halat szállít, vagy áruba bocsát anélkül, hogy a községi elöljáróság bizonyítványával (15. §.) tudná igazolni, hogy az ily halat a tilalmi idő előtt fogták, vagy azt, hogy a hal zárt vízből, esetleg külföldről származik; b) aki az 1888 : XIX. t.-c. 11. vagy 17. §-ában említett terület határainak megjelölésére szolgáló táblát más helyre átteszi, olvashatatlanná teszi vagy bemocskolja; c) aki a jelen törvény 12. §-ának első bekezdése alapján elrendelt korlátozást meg nem tartja, vagy az ily tilalmat megszegi; d) aki kíméleti téren általános tilalom idején a 13. §. második bekezdésében tiltott cselekményt követ el. 26. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hétszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : a) aki mint halászati társulatnak tagja, vagy halászati társulat vízterületének bérlője a halászatot a földmívelésügyi miniszter által jóváhagyott üzemtervtől eltérően gyakorolja, vagy a halászatnak az üzemterv szerinti gyakorlását akadályozza ; b) aki a jelen törvény 6. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget ; c) aki a kifogott halzsákmányról a jelen törvény 5. §-ában megszabott Budapest, 1925. évi október hó könyvet nem vezeti vagy abba valótlan adatot jegyez; d) az a halászatra jogosult, aki oly vízszakaszon halászik, amelyen a halászat gyakorlását a földmívelésügyi miniszter a jelen törvény. 18. §-a alapján felfüggesztette. 27. §. Az, akit azért büntetnek meg, mert a jogosított engedélye nélkül halászott, halászjegyét elveszti és részére az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évig halászjegyet nem szabad adni. Az előbbi bekezdés rendelkezését alkalmazni kell arra is, aki tiltott módon vagy tilalmi időben, avagy tiltott eszközzel űzött halászásért egy ízben már jogerősen meg volt büntetve és ezt a kihágást újra elköveti. 28. §. A jelen törvényben meghatározott kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a m. kir. földmívelésügyi miniszter határoz. V. cikk. Az 1888 : XIX. t.-c. 71. §-ának rendelkezése helyébe az alábbi 29. §-ban foglalt rendelkezés lép: 29. §. Oly vízve nézve, amelynek medre részben más állam ienhatósága alá esik, mindaddig, amíg az ily állammal a halászat tekintetében egyezmény nem jön létre, a földmívelésügyi miniszter a jelen törvény alól rendelettel kivételeket engedélyezhet. VI. cikk. Záró rendelkezések. 30. §. A jelen törvény életbelépésének napját a földmívelésügyi miniszter határozza meg; a törvényt a földmívelésügyi, a belügyi, az igazságügyi és a pénzügyminiszter hajtja végre. Az 1888: XIX. t.-c. 18—28. és 62—70. §§. hatályukat vesztik. 14-én. Beterjeszti: Mayer János s. &., m. kir. földmívelésügyi miniszter. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVI. kötet. 21