Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-940. Törvényjavaslat a halászatról szóló 1888:XIX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

160 940. szám. 21. §• Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kettő­százezer koronáig terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő : a) aki hal ászjegyét halászat köz­ben nem tartja magánál; b) aki halászjegyét az 1888: XIX. t.-c. 9. §-a szerint illetőleg a jelen törvény 8. §-a szerint, ellenőrzésre •jogosult egyénnek felszólítás ellenére meg nem mutatja. 22. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással, vala­mint nyolcszázezer koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő : a) aki kábító, mérgező vagy rob­banó szerrel halászik, vagy az ily szereket másnak halászat céljára megszerzi vagy eladja, vagy az így megölt halat a vízből kifogja vagy áruba becsátja ; b) aki a halászati kihágáson tetten­érőt veszélyesen fény égeti, vagy ellene erőszakot használ; c) aki vizet a jelen törvény 9. §-ának b) pontja ellenére lecsapol vagy felfog ; d) aki a jelen törvény 11. §-a alapján megszabott legrövidebb méret­nél kisebb halat (halivadékot) fogyasz­tás céljára engedély nélkül (12. §.) kifog vagy árubabocsát. Két hónapig terjedhető elzárással és egymilliókettőszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az első bekezdés a) pontjában meghatározott kihágás elkövetésére élete tizennyolcadik évét még be nem töltött ifjú egyén közreműködését veszi igénybe. 23. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy­milliókettőszázezer koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő: a) az a hivatásos halász (halászatot saját kezelésében üző tulajdonos, bérlő, halászgazda, halászlegény, részes­halász), aki a 8. §. 1. bekezdése ellenére fogásra kész állapotban levő halászó eszközzel oly víz partján jár, amelyben halászni nem jogosult, vagy az említett eszközzel ilyen vízen közlekedik, vagy ily eszközt a víz partján vagy a vízen levő vízimüvön tart, avagy idegen vízterületen a halá­szatra jogosultnak engedélye nélkül halászik ; b) az a hivatásos halász, aki a 10. §-ban említett általános tilalmi idő alatt nyilt vízből halat fog, vagy aa egyes halfajra megállapított tilalom alá eső halat, kifogása után az anya­vízbe rögtön vissza nem juttatja; c) aki árvíz kiöntéséből a halak­nak a mederbe visszatérését szándé­kosan akadályozza (1888 : XIX. t.-c. 2. §.); d) aki az általa vagy közreműkö­désével törvény ellenére fogott halai áruba bocsátja. (Jelen törvény 14. §.) 24. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat­százezer koronáig terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő : a) a hivatásos halásznak (23. §. a} pont) nem tekinthető olyan egyén, aki a 8. §. 1. bekezdése ellenére fogásra kész állapotban levő halászó eszközzel oly víz partján jár, amelyben, halászni nem jogosult, vágy az említett eszközzel ilyen vízen közlekedik, vagy ily eszközt a víz partján, vagy a. vízen levő víziművön tart, avagy idegen vízterületen a halászatra jogo­sultnak engedélye nélkül halászik; b) a hivatásos halásznak (23. §. a) pont) nem tekinthető olyan egyén, aki a 23. §. b) pontjában meghatározott cselekményt elköveti; c) aki a jelen törvény 9; §-ának c—e) pontjaiban foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátsza ; d) aki olyan halat bocsát áruba, amelyről tudja, hogy más jogosulat ianul fogta ; e) aki álcázva vagy magát egyéb­ként felismerhetetlenné téve halászik ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom