Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.
Irományszámok - 1922-872. Törvényjavaslat a beruházásokról, a tisztviselői illetményekről és egyes adóügyi rendelkezésekről
872. szám. 117 ; ország gazdasági életére nagyon kedvező hatást gyakoroltak. A háború, az., azt követő forradalmak és a koronaromlás korszakaiban ezek a beruházások jelentékenyen csökkentek s az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetési tervezet is csupán évi 12 millió aranykoronát vett számításba az állami közigazgatás keretében foganatosítandó beruházások céljaira. Kétségtelen, hogy ez az összeg még az elmaradt beruházások pótlására sem elegendő, még kevésbbé lehet abból egy mélyrehatóbb rendszeres beruházási programm költségeit fedezni és ezzel a gazdasági élet fellendülését is elősegíteni. Az adott helyzetben pedig egy ilyen programmnak fedezete biztosítva van, mert az állami bevételeknek kedvező alakulása folytán az 1924/25. költségvetési évben nemcsak az az összeg nem vétetett igénybe, amely a Nemzetek Szövetségének közbejöttével az 1924. évben felvett külföldi kölcsönből az államháztartás hiányainak fedezésére számításba vétetett, hanem a költségvetési év előreláthatólag mintegy 40 millió aranykorona felesleggel fog záródni. Ezért a kormánynak élénk törekvése úgy ezt a felesleget, mint fokozatosan a külföldi kölcsönnek államháztartási hiányok fedezésére nem szükséges részét is beruházásokra í ordítani és ez által egyben a gazdasági élet fellendülését is elősegíteni. Az erre vonatkozólag a Nemzetek Szövetségével legutóbb Genfben folytatott tárgyalások során a Nemzetek Szövetsége hozzájárult ahhoz, hogy az 1924/25. költségvetési év bevételi feleslegei, vagyis az 1924/25. költségvetési évben elért Összes bevételekből az összes kiadásoknak levonása után fennmaradó összeg, valamint a népszövetségi kölcsönből egyelőre 30,000.000 aranykorona hasznos beruházásokra fordítassanak, a jelen §-ban pedig kormány a nemzetgyűléstől kér erre felhatalmazást. Minthogy azonban az 1924/25. költségvetési évre vonatkozó számadásoknak lezárása előtt még nem állapítható meg pontosan, hogy végeredményben milyen összeg lesz hasznos beruházásokra fordítható, minthogy továbbá a Nemzetek Szövetségének határozata szerint előzetesen a főbiztos úrral is részletesen letárgyalandó, hogy a rendelkezésre álló összeg milyen beruházásokra és milyen felosztással fordíttassék, a kormány ezidőszerint még a hasznos beruházásoknak részletes programmját nem terjesztheti elő, de a nemzetgyűlést legkésőbb az 1925/26. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban részletesen tájékoztatni kívánja, hogy mire és mennyit fordított. Ezeknek a beruházásoknak az elhalasztása és a nemzetgyűlés jfelhatalmázásának csak akkor való megadása, amikor már a kormány részletes programmot tud adni, a gazdasági élet szempontjából semmiesetre sem lenne kívánatos, mert ezzel csak annak rendes menete akadályoztatnék és kétségtelen, hogy ezeknek àz összegeknek további elmaradása csak nyomasztólag hatna a gazdasági életre. A kormány a .2. §-ban kéi;t felhatalmazás alapján olyan beruházásokat kíván teljesíteni, amelyek egyes állami üzemek jövedelmezőségének fokozására, a termelés coljainak előmozdítására, a lakásínség enyhítésére, a munkanélküliség csökkentésére, stb. alkalmasak. III. Fejezet. Adóügyi rendelkezések. Az 1924: IV. t.-c.-ben foglalt rendelkezéseknek az voit a célja, hogy az államháztartás egyensúlya helyreállíttassék az alatt az idő alatt, ameddig a Magyarország részére megadott külföldi hitel a háztartási hiány fedezésére igénybe vehető volt. Ez a törvény több olyan rendelkezést tartalmazott, amelyek aíkalmasak voltak ugyan a bevételek megfelelő felemelésére, azonban
