Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-707. Törvényjavaslat az 1924/25. évi állami költségvetésről

707..szám. 19Ô' sáról van szó, aminek mellőzése a magánjogi viszonyok szempontjából csak zavarokat idézhetne elő; tekintve továbbá, hogy az eladott ingatlan jelen­tékeny része az utódállamok területén fekszik, azoknak egyenkint való fel­sorolása ma már szinte leküzdhetetlen nehézségbe ütközik. Jelen szakasz annak az intézkedésnek a jóváhagyását is célozza, amellyel a kormány a jászóvári premontrei tanítórend által létesítendő reálgimnázium és internátus céljaira Gödöllőn, a Szent Korona birtokából 85"2 kat. hold erdőterületet és 5 kat. hold mezőgazdasági területet engedett át használatra. Azokra a nagy nemzeti és kulturális érdekekre való tekintettel ugyanis, amelyek a jászóvári premontrei tanítórend működéséhez fűződnek, kívána­tosnak látszott, hogy a rendnek Gödöllőn való letelepedése megfelelő ingatlan használatának átengedése által lehetővé tétessék. A szóban levő erdő ter­mékei azonban továbbra is az államkincstárt illetik s a rend az ingatlant bérbe nem adhatja, meg nem terhelheti s azt csak iskola és internátus cél­jaira használhatja. ' A 9. §-hoz. Már az 1924/25. évi költségvetés általános indokolásában is említtetett, hogy az 1924/25. költségvetési évben az államnak egyes olyan bevételei is lesznek, melyek az 1924/25. évi költségvetési előirányzatban nem vétettek számításba, mert egyrészt egészen átmeneti természetű és bizony­talan összegű bevételekről van szó, amelyekkel nem kívánatos a bevételeket duzzasztani, tudva, hogy azoknak a következő évben való elmaradása vissza­esést mutatna a költségvetési bevételekben, másrészt pedig, mert számos olyan kiadás fedezetéről kellene gondoskodni, amelyeket az adott költség­vetési keretekben kielégíteni nem lehet, de amelyekre az államháztartás és az ország gazdasági érdekei szempontjából feltétlenül szükség van. Ezek a bevételek az 1924 : VI. és X. t.-c.-ek alapján megállapított kény­szerkölcsönből a múlt költségvetési évben még be nem fizetett összegek, a vagyonválts ág-hátralók ok és az az összeg, amely az állami gabonaakció fel­számolása során feleslegessé válik és ami nem egyéb, mint az állam által a gabonaakciókba annak idején befektetett forgótőke. Ezúttal felhatalmazást kérek arra, hogy ezeknek a bevételeknek, amelyeknek várható összegét mintegy 15 millió aranykoronára lehet tenni, olyan kiadásokat teljesíthessen a kormány, amelyek akár az állami költségvetést a folyó, illetőleg a későbbi költvégvetósi évekre bizonyos elkerülhetetlen kiadásoktól mentesítik, akár pedig a többtermelés céljait vannak hivatva szolgálni. Az említett 15 millió koronából az államvasutak forgótőkéjének növelésére és beruházási kiadásainak részbeni fedezésére mintegy 10 millió aranykoronát, egyes egyéb állami üzemek beruházásaira, illetőleg növelésére mintegy 2 millió aranykoronát, tanyai iskolák létesítésére 350.000 aranykoronát, a csendőrség elhelyezésének biztosítására 300.000 aranykoronát, a Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat beruhá­zásaira adandó kölcsön céljaira 1 millió aranykoronát, a tenyészapaállatok minőségének javítására mintegy 560.000 aranykoronát tervez a kormány enge­délyezni, a fennmaradó összeg pedig egyéb a többtermeiés céljait, illetőleg az állami költségvetések tehermentesítését szolgáló kiadásokra fordíttatnék. A 10. §-ho2. A magyar államadósságokról és az azokat terhelő vagyon­váltságról szóló 1921: XXVI. t.-c. 7.?§-a hatályon kívül helyezte a minisz­teriun» 1.700/1920. M. E. számú rendeletének az 1920:111. t.-c. 1. §-ában jóváhagyott ama rendelkezését, hogy a volt Osztrák Magyar Bank által ki­bocsátott bankjegyek felülbélyegzése alkalmával államkölcsönként visszatar­tott összegek után évi 4°/o os kamatok fizettessenek és felhatalmazta a pénz­ügyminisztert arra, hogy az államkölcsönként visszatartott összegekről k'iállí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom