Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-707. Törvényjavaslat az 1924/25. évi állami költségvetésről

200 ÎÙT. szám. tott azokért a pénztári elismervényekórt, amelyek sem visszafizetésre nem kerülnek, sem a földbirtok helyesebb megosztását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920: XXXVI. t.-c. 80. §-ának első bekezdésében foglaltakhoz képest földvásárlásra nem fordíttatnak, a pénztári elismervények névértékének erejéig sorsolás alá eső kamatozatlan nyeremónykölcsön kötvényeket adhasson cserébe. Az idézett törvény értelmében a nyereménykölcsön kötvényeket 100-zal osztható összegekre szóló címletekben kellett volna kiadni olykópen, hogy a 100 koronán aluli összegeket csak akkor kellett volna figyelembe venni, ha készpénzfizetés útján 100 K-ra egészíttetnek ki. A biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről szóló 1923 : VIII. t.-c. * (II. fejezet) 14. §-a pedig az 1921 : XXVI. t.-c. 7. §-ának negyedik bekezdését akként módosította, hogy az államkölcsönként visszatartott összegekről kiállított pénztári elismer vényeknek sorsolás alá eső kamatozatlan nyeremény kölcsönköt vényekre kicserélésekor az 1.000 koronán aluli összegeket csak akkor kell figyelembe venni, ha készpénzfizetés útján 1.000 koronára egészítik ki. Időközben az 1.000 koronát meg nem haladó Összegű pénztári elismervények közül azok, amelyeknek visszafizetése iránt az e célra megszabott határidőn belül megfelelő kérelem nyújtatott be, az 1921 : XXVI. t.-c. 7. §-ának első bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján visszafizetésre kerültek. Továbbá az 1921 : XLV. t.-c. 54. §-a és az 1922 : XXVII. t.-c. 7. §-a értelmében a mezőgazdasági ingatlan és szőlőbirtok után fizetendő vagyonváltság lerovásánál az idézett törvénycikkben meghatározott feltételek mellett az ingatlan-, illetve szőlőbirtokosok tulajdonát alkotó pénztári elismervények felhasználhatók voltak. Ezenkívül megengedtetett, hogy a jövedelem- ós vagyonadó fizetésére kötelezettek a 32.000/1924. számú pénzügyminiszteri rendelet alapján kivetett állami kölcsönelolegre és az 1924: VI. t.-c. 2. §-a alapján kivetett állami kölcsönre a tulajdonukat alkotó pénztári elismervónyekkel is teljesíthessenek befizetéseket és hasonló intézkedés terveztetik az 1924: VI. t.-c. 6. §-a alapján a részvénytársaságok és szövetkezetek által befizetendő állami kölcsön fizetésénél is. Minthogy az 1921: XXVI. t.-c. 7. §-ának negyedik bekezdésében említett sorsolás alá eső és kamatozatlan nyereménykölcsönkötvények ezideig kibocsátásra nem kerültek s a korona értékének a törvény életbelépése után bekövetkezett csökkenése folytán a pénztári elismervények tulajdonosainak nem áll érdekükben az, hogy kamatozatlan sorsjegyeket kapjanak, továbbá minthogy a sorsjegy kölcsön kezelési költsége sem áll arányban a pénztári elismervényben kifejezett tőke értékével, ennélfogva a pénztári elismervényekben kifejezett államadósságot az 1924 : VI. t.-c. alapján kivetett állami kölcsön - adóssággal együttesen kívánom rendezni, vagyis azokat a pénztári elismérvényeket, amelyeknek összege eléri az 1924 : VI. t.-c. alapján kibocsátandó kölcsönkötvények névértékét, ily kötvényekre becserélni, mig a maradék, illetve tört összegeket a pénztári elismervények tulajdonosainak köztartozásaira elszámoltatni, vagy pedig névértékben készpénzben visszafizetni kívánom. Szükségesnek tartom ez alkalommal megjegyezni, hogy a pénztári elismervények tulajdonosai a járadék-kötvényekre való csere folytán ahhoz az előnyhöz jutnak, hogy az elismer vényekben kifejezett tőkekövetelésük után 1924. évi július hó l.-jétől kezdődőleg utólagosan évi 5°/o-os kamatot fognak kapni. A 11. §~hoê. Ismételten előfordult külföldi pénznem és értékpapír visszautalásának szüksége téves kivetés okából. Előfordul azonban, hogy a vissza-