Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-528. Törvényjavaslat a polgári jogsegély és a magánjog körébe tartozó egyes kérdésekre vonatkozólag romániával kötött, 1924. évi április 16-án Bukarestben kelt egyezmény becikkelyezése tárgyában

528. szám. 23 soirement, en tant que cela n'entraînerait point d'inconvénients pour les ressortissants de la Partie sur le territoire de laquelle la succession s'est ouverte. Article 8. Dans le cas où les héritiers, étant ressortissants de la Partie sur le territoire de laquelle la succession mobilière se trouve, demandent, avant que le délai prévu au numéro 4 de l'article 6 soit écoulé, que la procédure pour régler la succession ait lieu devant les tribunaux de cette Partie, le tribunal (autorité) compétent du pays du défunt devra céder la procédure au tribunal (autorité) compétent de la Partie sur le territoire de laquelle la succession mobilière se trouve. Article 9. La question de savoir, quels biens sont mobiliers, sera décidée d'après la législation de la Partie sur le territoire de laquelle la succession se trouve. Après l'accomplissement des mesures prévues aux articles précédents, la succession mobilière sera délivrée à l'agent diplomatique ou consulaire de carrière de l'État du défunt, pour être remise à l'autorité compétente de cet État. V. Légalisation des documents. Article 10. Seront exempts de toute légalisation les documents émanant des tribunaux, ou des différents Ministères des Parties Contractantes. Ces documents seront revêtus du sceau de l'autorité qui les expédie. Les documents dressés par des notaires publics, huissiers et autres fonctionnaires judiciaires, devront être légalisés. La légalisation sera considérée comme régulière, si ce document est revêtu de la signature et du sceau d'office d'une autorité judiciaire de l'État où réside le fonctionnaire qui a dressé ce document. Les actes sous seing privé, qui auront été légalisés par une autorité amennyiben ez annak a Félnek az állampolgáraira nézve, amelynek területén a hagyaték megnyílt, nem jár hátránnyal. 8. ciJck. Abban az esetben, ha azok az örökösök, akik annak a Félnek állampolgárai, amelynek területén az ingó hagyaték van, a 6. cikk 4. pontjában megállapított határidő eltelóse előtt azt kérik, hogy a hagyatékra vonatkozó örökösödési eljárást ennek a Félnek a bíróságai folytassák le, az elhunyt hazájának illetékes bírósága (hatósága) köteles az eljárást annak a Félnek illetékes bírósága (hatósága) részére átengedni, amelynek területén az ingó hagyaték van. 9. cikk. Abban a kérdésben, hogy mely javak tekintendők ingóknak, annak a Félnek a törvényei irányadók, amelynek területén a hagyaték van. Az előző cikkekben megállapított intézkedések foganatosítása után az ingó hagyatékot ki kell szolgáltatni az elhunyt Állama diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselőjének a saját Államának illetékes hatóságához való eljuttatás végett. V. Okiratok hitelesítése. 10. cikk. A Szerződő Felek bíróságaitól vagy egyes minisztériumaitól származó okiratok semminemű hitelesítésre nem szorulnak. Ezeket az okiratokat el kell látni a kiállító hatóság pecsétjével. A közjegyzők, a bírósági végrehajtók és egyéb bírósági tisztviselők által kiállított okiratokat hitelesíteni kell. A hitelesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az okirat el van látva azon Állam valamely bírói hatóságának aláírásával ós hivatali pecsétjével, amelyben az okiratot kiállító hatósági személy működik. Azok a magánokiratok, amelyeket valamely bírói hatóság hitelesí-