Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.
Irományszámok - 1922-567. Törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről
567. szám. 249 részét. Úgy vélem, hogy a tagok e két csoportjának egyenlő számarányban való megosztását mindenki méltányosnak fogja elismerni. •A városi törvényhatóságok nem állanak külön alkotórészekből, mint a vármegyék, hanem önmaguk alkotnak egy közületet. Tehát a dolog természetéből következik, hogy városi törvényhatóságokban a választóközönség a választása alá eső összes tagokat maga jelöli és választja meg. Ez a legkiemelkedőbb eltérés a vármegyei és a városi törvényhatósági bizottság Összeállítása között. Mélyreható változást jelent a múlttal szemben az, hogy a törvényjavaslat szerint ezentúl a nagy adó fizetése egymagában senkinek sem fog jogot adni a törvényhatósági bizottsági tagságra, amennyiben á virilisták közül is csak választás útján lehet a törvényhatósági bizottságba bejutni. Hogy a virilizmus intézményével nem szakítottam teljesen, annak az az oka, hogy a legtöbb adót fizetők közreműködésének mellőzése a közérdekre nézve hátrányos volna. Mert nem lehet letagadni azt, hogy a virilizmusnak meg volt az a pótolhatatlan előnye, hogy rendszerint magasabb értelmi színvonalon álló, értékes konzerváló erőt juttatott az önkormányzati képviseletbe. Erre a konzerváló erőre pedig a törvényhatósági közéletben nélkülözhetetlen szükség van, ha azt akarjuk, hogy a törvényhatósági bizottságban esetleges túlzásokkal szemben a sikeres munkát egyedül biztosító higgadt megfontolás maradjon mindig túlsúlyban. De a méltányosság is azt kívánja, hogy a törvényhatóság, mint gazdasági közület, belső ügyeinek intézésében részt vehessenek azok, akik ezekben az ügyekben legnagyobb mértékben érdekelve vannak. A vagyonos elemnek az önkormányzat ügyeiben való fokozottabb érdekeltsége nyilvánvaló, mert hiszen az önkormányzati életműködésből eredő terhek nagy része reája nehezedik, fokozottabb hivatottsága pedig a rendszerint feltételezhető nagyobb képzettségből és nagyobb mérsékletből folyik. Ha a nagyobbfokú érdekeltségnek közelebbi alapját keressük, vármegyei törvényhatóságokban ilyen legtermészetesebb alapul a háztulajdon mellett a földbirtok tulajdonát jelölhetjük meg. Vármegyékben a földtulajdonban rejlő vagyon uralja az egész gazdasági életet, ez adja meg a vármegyei élet különleges jellegét, Ősidőktől fogva ezé a vezető szerep. Tehát csak a való élethez kívántam alkalmazkodni, amikor a javaslatban a legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál — a házadó mellett — a többi adónemek mellőzésével a földadó-fizetést vettem alapul. Ezzel a rendelkezéssel legkevésbé sem akartam a más foglalkozású egyének értékét alábecsülni, hanem csupán arra törekszem, hogy a vármegyék különleges életviszonyainak megfelelően a nagyobb arányú, ós közvetlenebb érdekeltségnek az őt méltán megillető helyet biztosítsam az önkormányzati képviseletben. A városi törvényhatóságokban más a helyzet. Még azokban a városokban is, amelyeknek mezőgazdasági jellegük van, az ipar ós a kereskedelem jelentékeny befolyáshoz jut, városaink legtöbbjében pedig túlnyomó szerepet játszik. Ezért helyes az, hogy városi törvényhatóságokban a virilisek névjegyzékének összeállításánál az összes állami egyenes adónemeket vegyük figyelembe. A virilizmus eddigi nyers alakjával szakít a törvényjavaslat és annak választással kapcsolatos rendszerére tér át, ami egyfelől a demokratikus szempontokból a nyers virilizmussal szemben emelhető kívánalmaknak tesz eleget, másfelől pedig módot nyújt arra, hogy az önkormányzati ügyekben Az 1922. évi június hó 16-ára Összehívott nemzetgyűlés irományai. XII. kötet. 32
