Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-567. Törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről

567. szám. 247 ISO melléklet as 567. számú irományhoz. Indokolás „a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1915 : VI. t.-c. kimondotta, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok általános választását a békekötés napját követő három hónap előtt nem lehet megtartani, a bizottsági tagoknak időközben lejáró megbízatása pedig az új választásokig meghosszabbíttatik. Kimondotta továbbá, hogy a választásoknál választójoguk azoknak lesz, akik az országgyűlési kép viselőválasztóknak 1914. évre érvényes névjegyzékébe felvétettek. A békeszerződést becikkelyező 1921 : XXXIII. t.-c. 1921. évi július hó 26-án lépett életbe; az említett tilalom tehát ugyanazon év október hó 26-án megszűnt, a választások azonban még sem voltak megtarthatók. Az 1886 : XXL t.-c. 31. §-a szerint ugyanis a törvényhatósági választójog az országgyűlési választói jogosultsághoz igazodik. A nemzetgyűlési választójogról szóló 5.985/1919. M. E. sz. rendelet ki is mondta, hogy e rendeletnek a nemzetgyűlési aktív és passzív választójogról szóló rendelkezései irányadók a törvényhatósági választójogra is, azonban sem a törvényhatósági választások' időpontját, sem a választási eljárásnak új szabályait sem ez, sem későbbi jogszabály nem állapította meg. Ezek az okok gátolták a választásokat. Ma tehát úgy állunk, hogy amíg a nemzetgyűlés széleskörű választójog alapján alakult meg, addig a törvényhatósági bizottságok mai összetétele még mindig az 1874 : XXXIII. t.-cikkben megszabott szűkkörű választójogi rendelkezéseken nyugszik, ami a nagyközönség kívánságainak nem felel meg többé. De egyéb szempontból is újjá kell szervezni a törvényhatósági bizottságokat, így jelenlegi alakjában a virilizmns intézménye sem áll többé összhangban a kor követelményeivel. Ebből az okból 1920. év óta minden kormány készített törvényjavaslatot a törvényhatósági bizottságok újjáalakításáról,' azonban — a rendkívüli viszonyok miatt — ezek egyike sem válhatott törvénnyé, legtöbbje a nemzetgyűlés elé sem kerülhetett. Leghelyesebb volna ezt a kérdést is a közigazgatás általános reformjának keretében megoldani. Ezt az álláspontomat magáévá tette a t. Nemzetgyűlés is és — abban a feltevésben, hogy a közigazgatási reform még az 1923. évben a törvényhozás elé kerül —. a törvényhatósági választott bizottsági