Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

66 4êÔ. szám. Azokat az intézkedéseket, amelyek útján a határkerületben az említett fokozott ellenőrzést gyakorolni lehet, a javaslat 36. §-a tartalmazza. De ha a fentiek szerint a határszéli lakosok árúforgalma annyiban, amennyiben az törvényellenes utakat vesz, különös ellenőrzési intézkedéseket igényel is, viszont a két szomszédos vámterület határszéli lakosainak egymással lebonyolított legális árúforgalma méltán könnyítéseket is igényelhet és pedig különösen Csonka-Magyarország helyzetében, amidőn a trianoni béke erőszakosan széttépte az ország évezredes gazdasági egységét és az országnak egyetlenegy olyan határa nincs, amelyen túl ne olyanok laknának, akik eddig velünk egy állam kötelékébe tartoztak. E könnyítések nyújtásának lehetőségét a javaslat a kisebb határszéli forgalom és a határszéli gazdaságok intézménye útján kívánja biztosítani, amely intézmények meghatározását szintén a 4. §. tartalmazza. A határszéli gazdaságot, mint külön vámjogi fogalmat, az 1907 : LTII. t.-c. XV. cikke is tárgyalja, bár azt nem jelöli meg ezzel a külön elnevezéssel. A javaslat annyiban megy túl az 1907. évi törvény említett rendelkezésén, amennyiben ezt a fogalmat kiterjeszti az olyan gazdaságokra is, amelyeket a vámhatár nem szel át, de amelyek a vámhatáron innen vagy túl, ennek közelében terülnek el és amelyeknél a vámhatár a gazdálkodó lakóhelyét. elválasztja attól a földterülettől, amelyen gazdálkodik. A fogalomnak ezt a kiterjesztését a trianoni határok minden gazdasági összefüggést megbontó megállapítása teszi különösen megokolttá. A javaslat 4. §-a utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy a határszéli gazdaság vámjogi külön jellegére ós terjedelmének megállapítására nem a birtok feletti tulajdon, hanem a vállalat egységes gazdasági vezetése irányadó, azt célozza, hogy azokban a vámjogi előnyökben, amelyeket a javaslat a határszéli gazdaságoknak tulajdonít, az olyan gazdaságokat is lehessen részesíteni, amelyeknek üzemét nem a tulajdonos, hanem a másik államtei ületen lakó bérlő vagy művelő vezeti. A 33. §. hatodik, a 34. §. harmadik, a 35. §. ötödik, a 88. §. negyedik, a 92. §, második és a 110. §. második bekezdésének b) pontja tartalmazzák a felhatalmazást, amelynek alapján a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetérve rendeleti úton töltheti meg a megfelelő könnyítésekkel azt a keretet, amelyet a határkerület, a kisebb határszéli forgalom és a határszéli gazdaság fogalmainak a 4. §-ban foglalt meghatározása alkot, sőt a javaslatnak a legutolsó helyen említett 110. §-a szerint részben máimaga a törvény teszi meg azt az intézkedést, hogy a vámhatár által átszelt határszéli gazdaságok üzemi forgalmában vámmentesek ezeknek gazdálkodási szükségletei, továbbá földmívelési és állattenyésztési termékei. Az említett rendelkezéseken túlmenő könnyítések megállapítása, különösen egyes ipari cikkek vámmentesítése a kisebb határszéli forgalomban, eddig is a 'szomszéd államokkal kötött kereskedelmi szerződések és határforgalmi egyezmények útján a viszonosság alapján törtónt és ezért kívánja a javaslat is az ilyen messzebbmenő kedvezmények engedélyezését első sorban a nemzetközi megállapodások számára fenntartani. A 4. §. negyedik bekezdése végén kikért felhatalmazás azt célozza, hogy az érdekelt miniszterek az ennek a felhatalmazásnak alapján tett intézkedésekkel biztosíthassák, hogy a most szóban levő kedvezményekben csak azok részesüljenek, akiknek ingatlanaik fekvésénél fogva erre igazán szükségük van. Az 5, §. azt az általános elvet állítja fel, hogy az áruforgalom általában