Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-482. A pénzügyi, közgazdasági és igazságügyi bizottságok együttes jelentése "az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről" szóló 299. számú törvényjavaslat tárgyában

482. szám. 195 ponti Szövetkezete igazgatósága is kérheti és a csődöt ilyen esetben tárgyalás nélkül kell elrendelni. Ha a csődbíróság másnak csőd­nyitási kérelme folytán tárgyalást rendelne el, arra az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgató­ságát is meg kell idézni. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezétének igazgatósága jogosítva van a kiren­delendő tömeggondnokot javaslatba hozni és vele díjazása tárgyában megállapodni. A megállapított tömeg­gondnoki díjat a csődbíróság leszállít­hatja, de feljebb nem emelheti. 14. §. Az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezetének követelését a kötelékébe tartozó szövetkezet elleni végrehajtás, csőd vagy csődönkívüli kény szer egyezség esetében minden más törvényes elsőbbséggel fel nem ruházott követelés előtt kell kielégí­teni. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete a most említett követe­lései tekintetében, amennyiben azok lejártak, a birtokában lévő olyan pénzértékekből és vagyontárgyakból, amelyek az adós szövetkezetnek tulaj­donai, magát tekintet nélkül minden más igényre bírói közbenjárás nélkül is kielégítheti. 15. §. Az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezete a kötelékébe tar­tozó szövetkezetekkel szemben fenn­álló lejárt követelései tekintetében főkönyveinek kivonata alapján kielé­gítési végrehajtást kérhet. A végre­hajtás elrendelése esetében további eljárásra a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtásra vonatkozó szabályok (1912 : LI V. t.-c. 39. §-ának c) pontja) irányadók. 16. §. Az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezetének alapszabályait, nemkülönben módosításukat a keres­kedelemügyi miniszter a pénzügy­miniszterrel és az igazságügyminisz­terrel egyetértve hagyja jóvá. Az alapszabályokat és módosításokat a cégjegyzékbe csak a jóváhagyás után lehet bejegj^ezni. 17. §.Az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezetének igazgatósága egy elnökön és két alelnökön kívül tizenkét tagból áll, mely utóbbiak közül az állam alapítványi üzlet­részei alapján négy tagot a kereske­delemügyi miniszter, két tagot pedig a pénzügyminiszter nevez ki, a többi hatot pedig a közgyűlés választja az alapszabályokban meghatárott időre. Az elnököt a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az államfő, az alelnökök közül az egyiket a pénz­ügyminiszter nevezi ki, a másikat a szövetkezeti ügy terén érdemeket szerzett egyének köréből a közgyűlés választja. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatósága vezér­igazgatót nevezhet ki. A kinevezés csak a kereskedelemügyi miniszter megerősítése után válik érvényessé. A felügyelőbizottságba egy tagot a kereskedelemügyi miniszter és egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének közgyűlésén minden szövetkezeti tagot tíz üzletrészig üzletrészenkint egy-egy, tíz üzlet­részen felül pedig tíz üzletrészenkint egy-egy szavazat illet meg. 18. §. Olyan ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezet (szakipari szövetkezet), amely a jelen törvény által biztosított kedvezmé­nyekben részesülni kíván, csakis az Iparosok Országos Központi Szövet­kezetének közreműködésével és csak oly feltétellel alakítható, ha az ala­kuló szövetkezet közgyűlése útján kijelenti, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe rendes tag­ként belép és a belépő nyilatkozatot a Központ igazgatósága elfogadja. Az Iparosok Országos Központi Szö­vetkezete az ilyen közreműködést meg nem tagadhatja. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének az előbbi bekezdés­ben említett közreműködése annak 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom