Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-482. A pénzügyi, közgazdasági és igazságügyi bizottságok együttes jelentése "az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről" szóló 299. számú törvényjavaslat tárgyában

196 482. szám. ellenőrzésére is kiterjed, hogy a meg­alakuláskor a kereskedelmi törvény (1876: XXXVII. t.-c.) és a jelen tör­vény rendelkezései megtartassanak. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete igazgatóságának azon határozata ellen, amely az alakulni kívánó szövetkezetnek a tagok sorába felvételét megtagadja, a kereske­delemügyi miniszterhez felszólalásnak van helye. 19. §. Az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezetébe rendes tagként belépő szövetkezet alakuló közgyű­lését az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kiküldöttje vezeti. A közgyűlés határozatképességéhez legalább hét aláíró jelenléte szük­séges. Minden tagnak egy szavazata van. Érvényes határozathoz a jelen­lévő tagok általános szótöbbsége szük­séges. Az alapszabályokat, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét "és a cég­bejegyzési kérvényt a kiküldött is aláírja. A cégbejegyzési kérvényben, a cégjegyzékben és a bejegyzés közzé­, tételében világosan fel kell tüntetni, hogy a szövetkezet mint az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének tagja alakult meg. 20. §. Az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet üzletrészei után kamatot fizetni nem szabad. A szö­vetkezet évi mérlege szerint mutat­kozó tiszta nyereségből 10°/o-ot ren­des tartalékalap képzésére és növe­lésére kell fordítani A tiszta nyereségnek az a része, mely a rendes tartalékalapra, továbbá az igazgatóság és a fel ügyelőbizott­ság tagjainak javadalmazására fordí­tott összeg levonása után még fen­marad, osztalék képen az üzletrészek között az üzleti év elején mutatkozó befizetések arányában osztandó fel, úgy azonban, hogy az osztalék 5 °/o-ot meg nem haladhat. Kivételesen, indokolt esetben a Központ hozzá­járulásával magasabb osztalék is fizet­hető, azonban csak akkor, ha a szö­vetkezet az 5°/o-os osztalék kielégí­tése és az esetleges vásárlási, illetve forgalmi jutalék visszatérítése után még fennmaradt nyereség 30°/o-át a Központnak iparfejlesztő célokra szolgáló alap létesítésére, illetőleg gyarapítására beszolgáltatja. A mérleg szerint mutatkozó vesz­teséget elsősorban a rendes tartalék­alapból kell fedezni.. Ha ebből ki nem kerül, a veszteség a tagok kö­zött az üzleti év elejéig jegyzett üzletrészek aránj/ában osztandó fel és hajtandó be. Ha a tartalékalap által nem fede­zett veszteség az üzletrészkövetélést meghaladj a, a további befizetéseket és a későbbi évek nyereségeit a vesz­teségből származó tartozás törlesz­tésére kell fordítani. Az alapszabályokba felvehető, hogy a tartalékalapból és az üzletrész­követelésekből ki nem került vesz­teségek fedezésére közgyűlési hatá­rozat alapján a tagoktól az üzletrészek névértékének még egyszeres összegéig terjedő befizetések is követelhetek. 21. §. Az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezetnek saját tagjai ellen fennálló követelését a tagok elleni végrehajtás, csőd vagy csődön­kívüíi kényszeregyezség esetében min­den más törvényes elsőbbséggel fel nem ruházott követelést megelőzőleg kell kielégíteni. Ez az elsőbbség azonban a szövetkezetet csak azokkal a hitelezőkkel szemben illeti meg, akiknek követelése az adósnak a szövetkezet névjegyzékébe bevezetése után keletkezett. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete kötelékébe tartozó szö­vetkezetekből a kiválás az ok kitün­tetése mellett a tagok névjegyzékébe bejegyzendő és erről a kivált tag vagy örökösei haladéktalanul értesí­tendők. A halál esetét kivéve, a tagsági

Next

/
Oldalképek
Tartalom