Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról
480 szám. lia törvényben meg kell nyitni a jövőbeni gazdasági fejlődés minden lehetőségét. A javaslatnak a kikészítési forgalomra vonatkozó, az eddigi jogszabályoktól eltérő rendelkezései még a következők : A kikészítés fogalma alá sorozza nemcsak a feldolgozást és megmunkálást, hanem az áruk kiszerelését és elegyítését is, vagyis azt a munkát, amellyel az árut kisebb csomagokba, adagokra osztják, megfelelő kisebb tartályokba csomagolják vagy az árut más áruval keverik, elegyítik. Jelenlegi közgazdasági helyzetünk, midőn fokozottabb mórtékben az átviteli kereskedelemre vagyunk utalva, szükségessé teszi, hogy az említett lehetőségeknek a kikészítési forgalomba iktatásával az átviteli kereskedelmi tevékenységünket növeljük. A kiviteli kikészítésnek, mint már fennebb említettem, a javaslat elvileg ugyanazokat a lehetőségeket biztosítja, miut a behozatali kikészítésnek. A passzív kikészítésnek az eddigi jogszabály szerint csak a kisebb határszéli forgalomban volt helye. Az ország megcsonkításával azonban, midőn feldolgozó iparunknak szintén egy jelentékeny részét elvesztettük, nem lehet a passzív kikészítési forgalom elől oly mereven elzárkóznunk, mint ahogy ez a gazdasági közösség idejében, főleg az osztrák kikószítőipar érdekében törtónt, mert nyersanyagainknak feldolgozásánál épen a feldolgozóipar hiánya miatt sok esetben a vámkülföldre vagyunk utalva. Mindazonáltal kétségtelen, hogy a kiviteli kikészítés a jövőben is csak oly esetekben foglalhat helyet, amidőn az illető kikészítést a vámterületen megfelelő minőségben vagy terjedelemben nem tudják végezni. A javaslat a kiviteli kikészítésnél az esetleges "külföldi hozzátételben, illetve külföldi munkában rejlő érték kiegyenlítésére azt a lehetőséget veszi tervbe 1 , hogy a kikészítés végett kivitt ára fejében behozott áru után a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve mérsékelt összegű vámot állapít meg. Lehetővé teszi továbbá a ] a vaslat, hogy méltánylást érdemlő esetekben a behozatali kikészítési forgalomba a már előzőleg megvámolt és a szabad forgalomba átment külföldi árukat is fel lehessen A^enni abban az esetben, ha az azok felhasználásával kikészített árukat még nem szállították külföldre. Ez a rendelkezés egyike azoknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a kínálkozó külföldi konjunktúrát minél gyorsabban és eredményesebben lehessen kihasználni. A külföldi konjunktúra minél gyorsabb kihasználhatásának érdekében a javaslat az úgynevezett behozatali jegyes eljárásnak a lehetőségét is megnyitja, amelyben a belföldi szabad forgalomban előállított és külföldre kivitt árunak megfelelő mennyiségű és minőségű külföldi nyersanyagot vagy félgyártmányt lehet vámmentesen behozni. A behozatali kikészítési eljárásnak ugyanis az érdekeltség szempontjából mindig kifogásolt, két jelentékeny hátránya van: az egyik- az, hogy a kínálkozó külföldi konjunktúrát* nem tudja gyorsan kihasználni, mert előbb a külföldi nyersanyagot kell beszereznie és ennek feldolgozása után történhetik, meg a kivitel, ami természetesen hosszabb időt vesz igénybe és határidőhöz kötött szállításoknál az export a lehetőségét sokszor kizárja; a másik pedig, hogy a behozatali kikészítést végző üzem vámjövedéki felügyelet alatt áll és a nyeredékhányad megállapítása céljából néha jelentékenyebb időt igénylő próbagyártásra van kényszerítve. A behozatali jegyes eljárásnál az elsőnek említett akadály teljesen elesik, mert a termelő belföldi anyagot használhat fel, vagy az ebből esetleg már előállított készgyártmányát azonnal exportálhatja, tehát az anyagbeszerzéssel idővesztesége nincs; de azért olcsóbb versenyajánlattal mógi^ felléphet a Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XI. kötet. 15
