Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról

36 424. szám. Habár az elnök az államhatalom által kinevezett szerv, hatásköre ezek sze­rint az állami befolyást a bank ügykezelésébe ezen az úton kizárja. Saját kebeléből a főtanács két alelnököt választ, amely választás az államfő megerősítésére szorul, de minthogy ügykörük az elnök helyettesíté­sére van alapítva, hivataluk ugyanazon megítélés alá esik, mint az elnöki állás. Az elnök és az alelnökök működésének időtartama öt évre szól, ennek a tartamnak a lejártával újból kinevezhetők. Az üzlet vezetőség, ólén a vezérigazgatóval, a végrehajtási szolgálatot vezeti. Emellett természetesen a jegybankpolitika irányítására vonatkozó javaslatok előkészítése a vezérigazgatónak fogja egyik legfőbb feladatat képezni. A főtanács összeállítására való tekintettel a váltóleszámítolási és a lombardhitelben az egyes cégek és személyek által igénybevehető bankhitel határát a főtanács által kiadott irányelvek alapján az üzlet vezetőség állapí­taná meg. Ezeknél a megállapításoknál a főtanács és az üzletvezetőség közötti kapcsolatot az a tervezett intézkedés alkotja, amely szerint az egyéni hitelmegállapításokat az üzletvezetőség havi üléseiben az elnök elnöklete alatt kell elvégezni. A belső adminisztráció céljaira az üzletvezetőség egyes ügycsoportokra fog oszlani, amelyek ólén igazgatók állanának. Számuk a vezérigazgatón kívül legalább hárommai ós legfeljebb öttel lenne megálla­pítva. Az üzletvezetőség gyakorolná a személyzet feletti főfelügyeletet, jogo­sítva van a fegyelmi eljárásnak a tisztviselők ós egyéb alkalmazottak ellen való megindítása felett határozni, mely vizsgálatokat a főtanács által kiadott szolgálati rendtartás értelmében szervezett fegyelmi bizottság ejti meg. Ez a rendtartás fogja szabályozni a fegyelmi eljárást, beleértve a fel ebb vitelt is. Az évi mérleget ós zárszámadást a számvizsgálók testülete, mint a köz­gyűlés szerve, vizsgálja meg ós tesz a közgyűlésnek jelentést; természetes, hogy ezt teljesíthesse, a testületet megfelelő jogkörrel kell félruházni. Azok a rendelkezések, amelyek a bank viszonyát az államkormányhoz szabályozni hívatva vannak, hatósági és üzleti természetűek. Az első kate­góriába tartoznak azok, amelyek a kormányfelügyelet gyakorlására vonat­koznak. Kormánybiztosi és kormánybiztoshelyettesi állás szervezése van tervbe véve. A kormánybiztost ós helyettesét a pénzügyminiszter előterjesztésére, az államfő nevezné ki. Hatásköre a kormánybiztosnak őrködni afölött, hogy a bank a törvénynek és az alapszabályoknak megfelelően jár-e el. Azon határozatok ellen, amelyeket a kormánybiztos a törvénnyel vagy az alap­szabályokkal ellenkezőknek tart, a kormánybiztos óvást emelhet felfüggesztő hatállyal. Ha az óvás folytán megindítandó tárgyalás a kormány'és a bank vezetősége között megegyezésre nem vezet, az ügy minden más eljárás kizá­rásával, választott bíróság végleges döntése alá bocsáttatik, amely válasz­tott bíróság a m. kir. Curia elnökéből mint elnöklőből ós négy tagból áll, kik közül kettőt a kormány, kettőt a bank nevez ki. A második kategóriába tartozó ügyek legfontosabb ja az a már fentebb említett rendelkezés, amely szerint az állam, a törvényhatóságok és a községek a bank pénzeszközeit sem közvetlenül sem közvetve nem vehetik igénybe anélkül, hogy az ellen­értéket valutákban vagy devizákban ne szolgáltatnák. Nem kevésbé jelentős az államnak az a kötelezettsége, hogy a bankszabadalom tartama alatt állami papírpénzt nem fog kiadni és hogy általában tartózkodni fog minden olyan intézkedéstől, amely a bankot annak a kötelességének a teljesítésében meg­akadályozná, amely szerint a bank köteles minden rendelkezésre álló esz­közzel gondoskodni arról, hogy a korona értéke állandó maradjon. Az állam

Next

/
Oldalképek
Tartalom