Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról
36 424. szám. Habár az elnök az államhatalom által kinevezett szerv, hatásköre ezek szerint az állami befolyást a bank ügykezelésébe ezen az úton kizárja. Saját kebeléből a főtanács két alelnököt választ, amely választás az államfő megerősítésére szorul, de minthogy ügykörük az elnök helyettesítésére van alapítva, hivataluk ugyanazon megítélés alá esik, mint az elnöki állás. Az elnök és az alelnökök működésének időtartama öt évre szól, ennek a tartamnak a lejártával újból kinevezhetők. Az üzlet vezetőség, ólén a vezérigazgatóval, a végrehajtási szolgálatot vezeti. Emellett természetesen a jegybankpolitika irányítására vonatkozó javaslatok előkészítése a vezérigazgatónak fogja egyik legfőbb feladatat képezni. A főtanács összeállítására való tekintettel a váltóleszámítolási és a lombardhitelben az egyes cégek és személyek által igénybevehető bankhitel határát a főtanács által kiadott irányelvek alapján az üzlet vezetőség állapítaná meg. Ezeknél a megállapításoknál a főtanács és az üzletvezetőség közötti kapcsolatot az a tervezett intézkedés alkotja, amely szerint az egyéni hitelmegállapításokat az üzletvezetőség havi üléseiben az elnök elnöklete alatt kell elvégezni. A belső adminisztráció céljaira az üzletvezetőség egyes ügycsoportokra fog oszlani, amelyek ólén igazgatók állanának. Számuk a vezérigazgatón kívül legalább hárommai ós legfeljebb öttel lenne megállapítva. Az üzletvezetőség gyakorolná a személyzet feletti főfelügyeletet, jogosítva van a fegyelmi eljárásnak a tisztviselők ós egyéb alkalmazottak ellen való megindítása felett határozni, mely vizsgálatokat a főtanács által kiadott szolgálati rendtartás értelmében szervezett fegyelmi bizottság ejti meg. Ez a rendtartás fogja szabályozni a fegyelmi eljárást, beleértve a fel ebb vitelt is. Az évi mérleget ós zárszámadást a számvizsgálók testülete, mint a közgyűlés szerve, vizsgálja meg ós tesz a közgyűlésnek jelentést; természetes, hogy ezt teljesíthesse, a testületet megfelelő jogkörrel kell félruházni. Azok a rendelkezések, amelyek a bank viszonyát az államkormányhoz szabályozni hívatva vannak, hatósági és üzleti természetűek. Az első kategóriába tartoznak azok, amelyek a kormányfelügyelet gyakorlására vonatkoznak. Kormánybiztosi és kormánybiztoshelyettesi állás szervezése van tervbe véve. A kormánybiztost ós helyettesét a pénzügyminiszter előterjesztésére, az államfő nevezné ki. Hatásköre a kormánybiztosnak őrködni afölött, hogy a bank a törvénynek és az alapszabályoknak megfelelően jár-e el. Azon határozatok ellen, amelyeket a kormánybiztos a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezőknek tart, a kormánybiztos óvást emelhet felfüggesztő hatállyal. Ha az óvás folytán megindítandó tárgyalás a kormány'és a bank vezetősége között megegyezésre nem vezet, az ügy minden más eljárás kizárásával, választott bíróság végleges döntése alá bocsáttatik, amely választott bíróság a m. kir. Curia elnökéből mint elnöklőből ós négy tagból áll, kik közül kettőt a kormány, kettőt a bank nevez ki. A második kategóriába tartozó ügyek legfontosabb ja az a már fentebb említett rendelkezés, amely szerint az állam, a törvényhatóságok és a községek a bank pénzeszközeit sem közvetlenül sem közvetve nem vehetik igénybe anélkül, hogy az ellenértéket valutákban vagy devizákban ne szolgáltatnák. Nem kevésbé jelentős az államnak az a kötelezettsége, hogy a bankszabadalom tartama alatt állami papírpénzt nem fog kiadni és hogy általában tartózkodni fog minden olyan intézkedéstől, amely a bankot annak a kötelességének a teljesítésében megakadályozná, amely szerint a bank köteles minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a korona értéke állandó maradjon. Az állam