Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról

20 424. szám. sek megkezdése után abbeli kötelezettségének, hogy a budapesti főintézeténél beváltás végett bemutatott jegyeket érc ellenében beváltja, 24 órán belül nem tesz eleget, ez a szabadalom elvesztését vonja maga után, hacsak erőhatalom (vis major) által előidézett és a kormány által elismert közvetlen akadályoztatás esete nem forog fenn. 85. cikk. A részvénytőke teljes befizetésétől á készfizetések megkezdéséig terjedő időre a jegy fedezet tekintetében a következő rendelkezések állanak fenn : Az egész bankjegyforgalomnak, hozzáaadva az azonnal lejáró tartozásokat, de levonva az állam adósságát (53. és 54. cikk) az első öt év alatt húsz százalékkal, a második öt év alatt huszonnégy százalékkal, a további öt év alatt huszonnyolc százalékkal ós a hátralevő idő alatt harminchárom és egyharmad százalókkal kell az érckószlet által, amelybe valuták ós devizák is beszámíthatók, fedezve lennie. A törvényes értékarány (reláció) megállapításáig a fedezeti arány kiszámításánál az érckószlet, a valutaés devizaállomány értékét minden negyedév végén a budapesti tőzsdén a megelőző tizenöt nap átlagárfolyamai alapján kell a következő évnegyedre való érvénnyel számbavenni. Valuták alatt külföldi jegyek, amelyek rendkívüli árfolyamingadozásoknak nincsenek alávetve, — devizák alatt rendkívüli árfolyamingadozásoknak alá nem vetett értékekre szóló váltók, amelyek Európa vagy Amerika főbb bankpiacain fizetendők és amelyeknek alapján valamely kétségtelenül fizetőképes bankintézet is kötelezve van és amelyek egyébkép az 58. cikk határozatainak megfelelnek — értendők : A devizákkal egyenlő elbánás alá eshetnek követelések ós készpénzbetétek, amelyek fölött bármikor föltétlenül rendelkezni lehet és Európa vagy Amerika főbb bankpiacain kétségtelen fizetőképes intézeteknél fennállanak. A készfizetések megkezdéséig 25 millió aranykoronát kell mindig az említett nemű követelésekben vagy betétekben Európa és Amerika főbb piacain tartani. Ezt az összeget csakis a főtanács olyan határozatával lehet apasztani, amelyhez legalább nyolc főtanácsos ós az elnök hozzájárult. 86. cikk Az egész jegy forgalomnak, hozzászámítva az azonnal lejáró tartozásokat, amennyiben az állam adósságát meghaladja, mindenesetre a következő aktívumokkal fedezve kell lennie: 1. az érckószlet által; 2. alapszabályszerűen leszámítolt váltók (közraktárizálogjegyek) által; 3. oly devizák (váltók, követelések vagy kószpénzbetótek) vagy valuták által, amelyek a 85. cikk szeriQt nem számíthatók az ércfedezetekbe (101. cikk); 4. a belföldön fizetendő, külföldi értékekről szóló, egyébkép az 58. cikk rendelkezéseinek megfelelő váltók által. A bank működésének kezdetétől számítandó öt évi átmeneti idő alatt, legtovább azonban a készfizetések megkezdéséig az alapszabályszerűen adott kézizálogkölcsönök (64. cikk) is a jegyforgalom fedezetébe beszámíthatók. Ennek az átmeneti időnek a leteltével a pénzügyminiszter elrendelheti, hogy kézizálogkölcsönök jegyfedezetül többé. nem szolgálhatnak. Más, mint a felsorolt aktívumok a jegyforgalom fedezetéül nem szolgálhat. 87. cikk. A készfizetések megkezdése után a forgalomban levő bankjegyek egész összegének, hozzáadva az összes azonnal lejáró tartozásokat, legalább is egyharmadrész erejéig a 85. cikkben meghatározott készletekkel kell fedezve lennie. A maradék