Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról

424. szám. 21 fedezetére szolgálnak a 86. cikkben megállapított aktívumok és az állam adósságának (53. és 54. cikk) még törlesztetten hátralékos összege. 88. cikk. Ha a részvénytőke teljes befizetésétől a készfizetések megkezdéséig terjedő idő alatt a forgalomban levő bankjegyek összege, hozzáadva az azonnal lejáró tartozásokat, de levonva az állam adósságát, a jegy forgalomnak a 85. cikk szerinti fedezeti arány alapján kiszámított végső határát meghaladja, a többlet után az államnak jegy adó fizetendő. Az adó tétele a mindenkori leszámítolási kamatláb hozzáadva: a) egy százalékot, ha a fedezeti arány (85. cikk) húsz (illetőleg huszonnégy, vagy huszonnyolc, vagy harmincháromegyharmad) százaléknál kevesebbre, de tizennyolc (illetőleg huszonkét vagy huszonötegyfél vagy harminc) százaléknál többre rúg ós b) további másfélszázalékot minden megkezdett további két százalék után, amellyel a fedezeti arány tizennyolc (illetőleg huszonkettő, vagy huszonötegyfél, vagy harminc) százalék alá szállott. Az adó tótele azonban 5 százalóknál nem lehet kevesebb. 89. cikk. A készfizetések megkezdése után a bank jegy adót köteles fizetni, mihelyt a. fedezeti arány (87. cikk) negyven százalék alá száll. Az adó tétele a mindenkori leszámítolási kamatláb, hozzáadva: 1. egy százalékot, ha a fedezeti arány (87. cikk) negyven százaléknál ugyan kisebb, de harminchárom és egyharmad százalóknál több ; 2. további másfél százalékot minden megkezdett további három százalék után, amellyel a fedezeti arány harminchárom és egyharmad százalék alá sülyedt. Az adó tétele azonban legalább öt százalék. 90. cikk, A fizetendő jegy adó ki vetése végett a bank igazgatása minden hónap 7-ón, 15-én, 23-án és utolsó napján az előző határozatok szerint iegyadóköteles jegyforgalmat megállapítani és ezeket az említett határnapokra szóló egyes megállapításokat minden hónap végén a pénzügyminisztériumnak beterjeszteni tar* tozik. Ez adatok alapján a bank által fizetendő jegyadó. akkép számíttatik ki, hogy először is az adótartozás a jegy forgalomnak az említett határnapok mindegyikén mutatkozó adóköteles többlete után a mindenkori adótétel alapján az egész évre kiszámíttatik és az eredmény 48-cai osztatik. Az egyes határnapokra így kiszámított adótartozások összege adja a bank által fizetendő adót. A jegyadó havonta az állam javára könyvelendő és az állam adósságának (53". és 54. cikk) apasztására fordítandó. 91. cikk. Forgalomban levőknek tekintendők azon bankjegyek, melyek a bank által kibocsáttattak és pénztáraihoz még vissza nem kerültek. A bekívánt; de az utolsó becserélési határidő (94. cikk) lejártával beváltásra vagy kicserélésre nem került bankjegyek azonban forgalomban többé nem levőknek tekintendők és a forgalomból leírandók. Az állam adósságának (53. és 54. cikk) teljes törlesztéséig az ily leírásnak megfelelő összeggel ez az adósság csökken. Az állam adósságának törlesztése után a jegyforgalomból leírt összeg a tartalékalap javára írandó. 92. cikk, A 83. cikkben érintett új értékarány törvényes megállapítása után, a bank köteles budapesti főintézeténél aranyrudakat a törvényes pénzláb szerint bankjegyekre kívánatra bármikor beváltani. A bank jogosítva van ily alkalmakkor a rudakat az általa kijelölt műszaki közeg által a beszolgáltató