Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

164 429. szám. A bank valamennyi bankintézetnél csakis a főtanács által megállapított egységes kamatláb mellett (24. cikk) számítolhat le, amely kamatláb közzé­teendő ós a bank pénztárainál ki­függesztendő. 59. cikk. A banknak jogában áll az általa a kölcsönüzletben elfogad­ható minden értékpapírt (64. cikk) és azok szelvényeit, amennyiben azok legfeljebb 3 hó alatt lejárnak, leszámítolni. A benyújtó a banknak a leszá­mítolt értékpapírok és szelvények ellenértékének kellő időben való megfizetéséért egész vagyonával sza­vatol. 60. cikk. A leszámítolás végett be­nyújtott váltók vizsgálatánál minden bankpiacon egyenlő és rószreliajlat­lan eljárás követendő. Ezt a vizs­gálatot rendesen bíráló bizottság végzi. A váltóbírálók a leszámítolás vé­gett benyújtott váltók megítélésénél szigorú részrehajlatlansággal tartoz­nak eljárni, a bíráló bizottság és a bíráló testület tárgyalásait titokban tartani és hivatalbalépésük alkalmá­val erre nézve írásban fogadást tenni. A bíráló bizottság tagjai nem adhatnak véleményt saját váltóik, vagy oly cég váltóinak megburalásá­nál, mely cégnek bármely minőség­ben részesei. 61. cikk. A benyújtott váltók el­fogadása vagy visszautasítása felett a bíráló bizottságok szavazattöbb­séggel határoznak. Az elnök csak a szavazatok egyenlősége esetén szavaz és szavazata dönt. A bíráló bizottság elnöke Buda­pesten az üzletvezetőség egy tagja; ennek akadályoztatása esetében, vala­mint általában a fiókintózetek bíráló bizottságaiban a tanácskozásokon résztvevő tisztviselő elnököl. A főtanács a bíráló bizottságban képviseltetheti magát; az erre vonat­kozó határozatok a főtanács által kiadandó ügyrendben állapítandók meg. Az elnöklőnek jogában áll a bíráló bizottság által elfogadásra alkalmas­nak talált váltók leszámítolását meg­tagadni. Ha ez oly bíráló bizottság­ban történik, melyben nem az üzlet­vezetőség egy tagja, hanem tiszt­viselő elnököl, tartozik az elnöklő tisztviselő, a bírálók többségének kívánatára, az esetet eldöntés végett az üzlet vezetőség elé terjeszteni (38. cikk). 62. cikk. Bírálókká a főtanács (24. cikk) kereskedőket ós a helyi keres­kedelmi, nagy- és kisipar; vagy mező­gazdasági viszonyokat ismerő más egyéneket nevez ki. A bírálók kine­vezése előtt a főtanács az illető ke­reskedelmi és iparkamarákat és az Országos mezőgazdasági kamarát meg fogja hallgatni, a főtanács azonban ezeknek a testületeknek javaslatai­hoz nincs kötve. A bírálók három évre neveztetnek ki, aminek lefolyása után ugyanazon minőségben további hárofn évre köz­vetlenül ismét meghívhatok. A bí­rálók hivatalukat díjtalanul látják el. A főtanács tagjainak és a bírálók­nak fiai, társai és cégvezetői bírálókká nem nevezhetők ki. 63. cikk. A bank jogosult közraktá­rak által kiállított oly zálogjegyeket (warr an tokát) leszámítolni, amelyek a Magyarországon érvényes országos értékre szólnak, két fizetésképes­nek ismert kötelezett aláírásával el vannak látva és legfeljebb három hónapon belül a belföldön fizeten­dők. Az üzletvezetőség állapítja meg, hogy mely közraktárak által kiállított és mily árunemekre vonatkozó zálog­jegyek, az áruk becsértékének, ille­tőleg piaci árának mily hányadáig ós minő egyéb feltót elek alatt szá­mítolhatok le. Az előzőkben a váltók bírálatára vonatkozó határozatok a, leszámítolásra kínált zálogjegyekre értelemszerűleg alkalmazandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom