Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
429. szám. 165 B. KölcsönüzM. 64. cikk. A bank jogosult kézizálogra, három hónapot meg nem haladó időre kölcsönöket nyújtani. Ha a nyújtott Összes kézizálogkölcsönök összege a bank tárcájában levő váltók összegét meghaladj a-, a kölcsönkamatláb a leszámítolási kamatláb másfélszeresére emelendő. Zálogul elfogadhatók : 1. vert vagy veretlen arany és ezüst ; 2. a budapesti tőzsdén hivatalosan jegyzett értékpapírok, mindennemű részvény kivételével ; 3. a belföldön fizetendő, belföldi vagy külföldi értékre szóló váltók, melyeknek lejárati ideje legfeljebb hat hónap ós amelyek egyébként az 58. cikk határozatainak megfelelnek ; 4. devizák és valuták. A főtanács állapítja meg a nemesfémekre és a váltókra nyújtandó kölcsönök feltételeit és azt, hogy mely értékpapírok és az árfolyamérték milyen hányadával, esetleg hogy az értékpapírok mily főösszeg erejéig fogadhatók el kézizálogul a bank pénztárainál. Oly határozat meghozatalához, amely értékpapírok zálogul való elfogadására irányul, legalább nyolc főtanácsos és az elnök hozzájárulása szükséges. Hitelintézeteknek az általuk kibocsátott értékpapírokra kölcsönök nem engedélyezhetők. 65. cikk. A bank jogosult kölcsönkórvényeket az okok ismertetése nélkül megtagadni. 66. cikk. Az adósnak szabadságában áll a kölcsönt annak lejárata előtt is visszafizetni, de ez által nem nyer jogot arra, hogy a bank részére esetleg előre lefizetett kamatok visszatérítését követelhesse. 67. cikk. Ha a zálog tőzsdeszerű értéke csökken, az adós köteles megfelelő pótzálogot adni, vagy a kölcsönnek megfelelő részét visszafizetni Az utóbbi esetben a ne ta- » Ián előre fizetett kamatok megfelelő visszatérítésének van helye. Ha az adós azonban sem a meg' kívántató pótzálogot nem adja, sem a kölcsön visszafizetését nem teljesíti, jogában áll a banknak, a zálogot még a kölcsön lejárta előtt a budapesti tőzsdén egészben vagy részben eladni és csakis a tőke-, kamat-, netaláni illeték- és költségkövetelésének, valamint az összes követelés után számítandó, a főtanács által megállapítandó eladási jutaléknak teljes kielégítése után fennmaradó többletet az adós számára és rendelkezésére kamatozás nélkül letétképen (71. cikk) megőrizni, vagy azt a tulajdonos költségén ós veszélyére bírói kézhez letenni. Ha a zálog eladásából nyert összeg a bank követelésének fedezésére elégtelen, a bank számára még fennmarad az adós ellenig kereseti jog. 68. cikk. Ha a kölcsön lejártakor vissza nem fizettetik, a banknak joga van, saját kielégítése végett, a zálogot, az adós megkérdezése és bírói közbenjárás nélkül, egészen vagy részben eladni és egész követelésének teljes kielégítése után a fennmaradó többlettel a 67. cikk határozatai szerint eljárni. A bank azonban az eladásra nincs kötelezve és ha azt a kölcsön lejárata után nem foganatosítja, követelése tőkében, kamatokban és netaláni illetékekben ós költségekben ki van véve az elévülés alól. 69. cikk. Ha a lejárat napján vissza nem váltott értékpapírok el nem adhatók, e körülmény nem ad igényt a kölcsön meghosszabbítására és az adósnak kötelezettségét a bank irányában fennálló tartozásának teljes lefizetésére nézve nem szünteti meg. A bank arra is jogosult, hogy kölcsönkövetelését anélkül, hogy a fennálló kézizálogkölcsönnek az elzálogosított értékpapírokból való fedezése iránt intézkednék, az a dóssal