Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

132 429. szám. nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjainak kifizethetése céljából átme­netileg adott előlegeknek a mérve az 1924. évi december hó végéig a meg­felelő állami alkalmazottak minden­kori fizetésének, illetőleg a nyug­díjasok, özvegyek és árvák mindenkori nyugdíjának (nevelési járulékának) legfeljebb 75°/o-át, az 1925. évi január hó l.-jétöl június hó 30.-áig legfeljebb 50°/o-át, az 1925. évi július hó l.-jétöl december hó 31.-éig pedig legfeljebb 25°/o-át teheti ki, 1926. évi január hó l.-jétöl kezdve pedigily elő­legek címén, vagy bármilyen más cí­men a városok és községek részére az alkalmazottak illetményeinek, illető­leg a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjainak fedezésére állami hozzájárulások nem engedélyezhetők. Az említett előlegek a jelzett módon csak annyi alkalmazott, nyugdíjas, özvegy és árva után engedélyez­hetők, ahány alkalmazott az 1924. évi január hó l.-jén tényleg szolgálatot teljesített, illetőleg amennyiben nyug­díjasról, özvegyről vagy árváról van szó, ahány 1924. évi január hó l.-jén tényleg életben volt és csak azoknak az állásoknak az alapulvételével, ame­lyek az 1924. évi január hó l.-jén meg­volt tényleges állapotnak megfelelnek. A jelzett létszámban 1924. évi január hó l.-je után beálló apadásokat figye­lembe kell venni. (4) Az előlegezésre nézve a har­madik bekezdésben megállapított szabály alól kivétetnek a tényleges szolgálatban álló községi jegyzők (nagyközségi főjegyzők, nagyközségi jegyzők, körjegyzők, adóügyi jegyzők) és segédjegyzők, a nyugdíjas jegyzők ós segédjegyzők, valamint a jegyzők­nek és segédjegyzőknek ellátásra jogosult özvegyei és árvái, akiknek javára az állam azokat az illetmé­nyeket, illetőleg ellátási díjakat, amelyeket ezidőszerint előlegez, to­vábbi intézkedésig előlegezheti és pedig mindenkor a tényleg meglévő állapotnak és az állami alkalma­zottakra (nyugdíjasokra, özvegyekre és árvákra) nézve hatályban álló jogszabályoknak megfelelő teljes mérvben. Emellett azonban továbbra is a községeket terhelik a jegyzőknek és segédjegyzőknek, a nyugdíjas jegy­zőknek és segédjegyzőknek, valamint a jegyzők ós segédjegyzők ellátásra jogosult özvegyeinek és árváinak mindazok az illetményei és ellátási díjai, amelyek eddig is a községeket terhelték. A községek kötelesek a jegyzőket és a segédjegyzőkeb a java­dalmazásuk esetleges kiegészítő részét alkotó ingatlannak haszonélvezetében, illetőleg a részükre megállapított terményjárandóságoknak és termé­szetbeni szolgáltatásoknak vagy ezek megfelelő pénzbeli ellenértékének élvezetében folytatólagosan meg­hagyni ; kötelesek továbbá a haszon­élvezet tárgyául kijelölt ingatlant erre a célra állandóan lekötni, ille­tőleg a terményjárandóságot vagy egyéb természetbeni szolgáltatást a jövőre nézve is állandóan biztosítani. A jegyzői nyugdíjalapoknak jöve­delmét továbbra is a nyugdíjalap kötelékébe tartozó nyugdíjasok el­látási díjainak fedezésére kell for­dítani. (5) A fentebb említett előlege­zések mellett a városi (Budapest székesfővárosi) ós községi alkalma­zottak (nyugdíjasok, özvegyek ós árvák) a kedvezményes áru termé­szetbeni ellátást, illetőleg az ahelyett adott kószpénzváltságot 1924. évi jú­nius hó végóig külön megkapják. (Ö) A községi és körorvosok törzs­fizetését vagy a törzsfizetós helyébe lépő bármilyen elnevezésű egyéb illet­ményt az 1925. évi január l-jétől kezdve az érdekelt községek viselik. (7) Az állami pénztáraknál kifize­tésre kerülő illetményekből és ellátási díjakból az 1922 : XXIII. t.-cikknek 17. §-a értelmében levont általános kereseti adót, az állami pénztárak a harmadik, illetőleg a negyedik bekezdések értelmében adott elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom