Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

429. szám. 133 legeknek teljes visszatérüléséig — a városoknak (Budapest székesfővárosnak) vagy a községeknek való kiszolgáltatás helyett — az illető város . (Budapest székesfőváros) vagy község javára, az említett előlegnek törlesztésére kötelesek elszámolni. B) A bevételek fokozása. 1. A közszolgáltatásoknak az aranykorona értékének alapulvétele mellett való megállapítása. (í) A pénzügyminiszter az 1924. évtől kezdve kivetendő közszolgáltatásoknak az aranykorona értékének alapulvétele mellett való megállapítását elrendelheti. Amennyiben a pénzügyminiszter élne ezzel a felhatalmazással, visszamenőleges hatály esetén az illető közszolgáltatást még az elmúlt évekre nézve is az aranykorona értékének alapulvétele mellett kell megállapítani. (2). Az 1924. évet megelőző időben előírt bármiféle közszolgáltatásból az 1924. évi május hó vegéig be nem fizetett összegeket (hátralékokat) az aranykorona értékének alapulvétele mellett lehet megállapítani. Az olyan közszolgáltatásokat, amelyeket az illető közszolgáltatásnak előzetes kivetés nélkül való befizetésére vagy bélyegjegyekkel való lerovására kötelezett fél a kellő időben a törvényben megszabott módon nem rótt le, szintén az aranykorona értékének alapulvétele mellett lehet megállapítani. (3) A közszolgáltatásnak az aranykorona értékének alapulvétele mellett való megállapítására [(1) bek.], valamint az előírt közszolgáltatásoknak az aranykorona értékének alapulvétele mellett való átszámítására [(2) bek.] vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. (4) Az aranykorona értékének alapulvétele mellett előírt közszolgáltatásók késedelmes fizetése esetén az 1923 : XXXIII. t.-c. 2. §-ának rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Az ilyen közszolgáltatásokra nézve a közadók kezeléséről szóló 1923: VII. t.-c. 21. §-ának vagy az illető közszolgáltatásra vonatkozó törvénynek a késedelmi kamatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a késedelmi kamat kulcsa minden közszolgáltatásra nézve évi 12%,-ban állapittatik meg. Amennyiben a vonatkozó szabályok a késedelmes fizetést súlyosabb kamattal vagy pótlékkal büntetik, ezeket a rendelkezéseket az aranykorona értékének alapulvétele mellett előírandó tartozásokra is alkalmazni kell. (5) Az aranykorona értékének alapulvétele mellett megállapított közszolgáltatások kezelése érdekében szükséges szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. II. Egyenes adók. 1. Földadó. (1) A földadó kulcsa 1924. évi július hó l.-jétől kezdve a kataszteri tiszta jövedelem 25°/o-ára emeltetik fel. A kataszteri tiszta jövedelem 25°/o-ára emelt földadó aranykorona értekben megállapítottnak tekinten dő. (2) Az 1923: XXXIII. t.-c. 8. §-a úgy módosíttatik, hogy az e §. első bekezdésében előforduló »búzaértékben« szó helyébe »aranykorona-értékben* szó teendő, a második bekezdés pedig hatályon kívül helyeztetik. (3) Az 1924. évi június hó végéig előírt földadóból, mezőgazdasági kamarai járulékból és búzaértékben kivetett vízi társulati költség- és kölcsönjárulékokból az 1924. évi július hó l.-jén mutatkozó hátralékot aranykorona értékben kell átvezetni olymódon, hogy minden kilogramm búzahátraléknak 20 aranyfillér földadóhátralék felel meg. (4) Az 1881 : XLIT. t.-c. értelmében* a vízi társulatok és érdekeltségek részére járó adó visszatérítéseknek kérdését, a földadó szempontjából