Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
429. szám. 131 a jelen törvény értelmében, leendő helyreállítási ideje alatt, 20"A,-kai kisebb összeggel kell megállapítani, amint amilyenre ezeknek az egyéneknek a szabályok szerint igényük lenne. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a nyugdíjasokra, akiknek a nyugdíja az előző bekezdés Ben foglalt korlátozással állapíttatott meg. , (3) A közszolgálati alkalmazottak egyes csoportjai részére létesített külön nyugdíj (nyugbér) intézetek, alapok, pénztárak ós egyletek kötelesek szabályzatukat (alapszabályzatukat) a jelen törvény életbelépésének napjától számított hatvan napon belül az előző bekezdésekben foglaltaknak megfelelő n módosítani. 4. A kormány, a fenti 1. pont második bekezdésében említett illetményemeléssel kapcsolatban, a megállapított hivatalos munkaidőn túl teljesített munka utáni díjazásnak beszüntetése mellett, a fenti 2. pont ban említett újabb lótszámap ászt ásnak a lehetővé tétele érdekében, a •főiskolai végzettséghez kötött állásokra nézve legalább heti 42 órával, a többi állásra nézve pedig legalább heti 48 órával állapíthatja meg a hivatalos munkaidőt mindazoknál a hatóságoknál, hivataloknál .és intézményeknél, amelyeknél a munkaidő eddig ennói kisebb mérvben volt megállapítva. Az oktatószemélyzet köteles heti óraszámát, valamint a kir. bíráknak és a kir. ügyészeknek hivatalos munkaidejét is megfelelően fel kell emelni. >. (1) A fenti I. 1., továbbá a II 1., 2., 3. ós 4. pontokban foglaltak az állami üzemekre is megfelelő alkalmazást nyernek ós az illetékes miniszterek kötelesek az összes szükséges intézkedéseket megtenni arra nézve, hogy az állami üzemek költségvetési egyensúlya ott, ahol ez még nem történt volna meg, a legsürgősebben helyreállíttassék ós az összes üzemek kereskedelmi alapon szervezve olyan jövedelmi felesleget biztosítsanak, amely jövedelmi feleslegből — az üzemek céljára már eddig beruházott kölcsöntőkék szolgálatára szükséges és az illető üzemek költségvetésében mindenkor biztosítandó összegeken felül — az illető üzemek érdekében netán teljesítendő beruházásoknak évente jelentkező tőkeszükségletét legalább is részben fedezni lehessen. (2) A kormány az állami üzemeknek, különösen az államvasutaknak önálló vagy részben önálló szervezetet adhat és jogosult ezeket az üzemeket magánosok bevonásával s nevezetesen az állam részvétele mellett e célra alakított társaságok útján is hasznosítani. 6. (1) A fenti 1.1. pontban foglaltakat a vármegyei és városi törvényhatóságokra, valamint a rendezett tanácsú városokra és községekre is alkalmazni kell. (2) A vármegyei és a városi törvényhatóságok, valamint a rendezett tanácsú városok és a községek a. költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében — az állami alkalmazottakra nézve a fenti 2. pontban foglaltak értelmében eszközlendő létszámapasztásnak megfelelően —, a belügyminiszter által megállapítandó irányelvek szerint és mérvben szintén a; asztani kötelesek az alkalmazottak létszámát. A fenti 3. pontban foglaltakat a vármegyei és városi törvényhatóságok, valamint a rendezett tanácsú városok ós községek is kötelesek a nyugalomba helyezett alkalmazottakra nézve -alkalmazni. A fenti 4. pont alapján kiadott rendelkezéseket a vármegyei és városi törvényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és a községek is kötelesek alkalmazni. (3) A belügyminiszter, a népjóléti és munkaügyi miniszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a városi (Budapest székesfővárosi) ós községi alkalmazottak illetményeinek, illetőleg a 17*