Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-378. Az igazságügyi bizottság jelentése "a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyujtott 351. számú törvényjavaslat tárgyában

378. A titkárt, az ügyészt és a pénztárost lehetőleg a kamara székhelyén lakó tagok közül kell választani. A közjegyzői kamara. 33. §. A kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t.-c. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A budapesti közjegyzői kamara az elnökből, elnökhelyettesből, a titkár­ból és hat rendes és két póttagból áll. A határozathozatalra az elnökön vagy elnökhelyettesen felül legalább négy tag jelenléte szükséges. A yicloki közjegyzői kamarák egy elnökből, négy rendes és két póttag­ból állanak. Határozathozatalhoz az elnökön felül legalább két tag jelen­léte szükséges. A kamara ügyvitele szerint szük­séges tisztviselői munkát is ezek a tagok végzik. Egységes bírói és ügyvédi vizsga. 34. §. Az egységes bírói és ügy­védi vizsgáról szóló 191i3:LIII. t.-c. 3. §-a akképen módosul, hogy az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz megkívánt joggyakorlat vagy tanári működés ideje négy óv. Az 1913:LIII. t.-c. 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A négy évi joggyakorlat idejéből legalább három évet kir. bíróságnál (rendes bíróságnál) vagy ügyvédnél vagy a kir. kincstár vagy a közala­pítványok perbeli képviseletére ren­delt hivatalnál kell, a többi időt pedig kir. bíróságnál, kir. ügyészség­nél, ügyvédnél, a kir. kincstár és a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál, kir. közjegyzőnél, az igazságügyminisztérium fogalmazó szakában vagy a következő bekez­désben meghatározott korlátozással az ott említett helyeken is, lehet tölteni. Aki a jogtudori oklevél megszer­zése után valamely külön bíróságnál, m. kir. közigazgatási bíróságnál, Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzet; zám. 41 pénzügyi vagy más közigazgatási hatóságnál fogalmazó szakban szol­gált, vagy olyan nagyobb gyári vagy közlekedési vállalatnál vagy pénzin­tézetnél volt alkalmazva, ahol a joggyakorlat szempontjából értékes ismereteket szerezhetett, annak jog­gyakorlati idejébe összesen egy év tartamáig e szolgálatának vagy al­kalmazásának idejét is be kell számí­tani. Ha a bírósági joggyakornok a kir. ítélőtábla elnökének engedelmé­vel tölti joggyakorlati idejét vala­mely gyári vagy közlekedési válla­latnál vagy pénzintézetnél, vagy ha az, aki joggyakorlati idejének egy részét ily vállalatnál vagy pénzinté­zetnél kívánja eltölteni, itt nyert alkalmazását az ennek helye szerint illetékes ügyvédi kamarának előzetes hozzájárulásával foglalja el, az ily alkalmazásban töltött időt egy év tartamáig minden esetben be kell számítani. 35. §. A háború ideje alatt telje­sített katonai szolgálat vagy ezzel egy tekintet alá eső állapot tartamá­nak a joggyakorlat, a jogtanári mű­ködés és a közjegyzőhelyettesi műkö­déshez szükséges gyakorlat idejébe beszámítását az igazságügy miniszter rendelettel szabályozza. 36. §. Az egységes bírói és ügy­védi vizsgára jelentkező kérheti, hogy az egységes bírói és ügyvédi vizsgát megosztva, két részben te­hesse le. A megosztott vizsga rész­letes szabályait az igazságügyminisz­ter állapítja meg. IV. Vegyes rendelkezések. Az ügyvéd helyettesítése: 37. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 97. g-a és az 1914 : XXXV. t.-c. 2. §-a ha­tályát veszti; mihezkópest az ügy­védjelölt helyettesítő jogköre tekinte­tében az 1874 : XXXIV. t.-c. 16. §-a társasbíróság előtti képviseletre is irányadó. ülés irományai. IX. kötet. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom