Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-378. Az igazságügyi bizottság jelentése "a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyujtott 351. számú törvényjavaslat tárgyában

4â 378. szám. Perenkívüli eskü. 38. §. Ha valakinek abból a célból, hogy akár ő maga, akár más személy külföldön valamely jogát érvényesítse vagy megóvja, vagy valamely jogi kedvezményt szerezzen, esküt vagy eskü helyett ünnepélyes fogadást kell letennie, az ilyen perenkívüli esküt (fogadást) a járásbíróság előtt teheti, le. Az eskü (fogadás) letételénél követendő eljárást az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. Az e § értelmében letett esküt (fogadást) az 1878 : V. t.-c. (Btk.) XII. fejezetének alkalmazása szempontjából mindig oly annak kell tekinteni, mint amelyet polgári ügyben tettek. Zárlati rendelkezések. 39. §• A volt udvari kincstári, a királyi magán- (udvartartási) és a családi alapítványi vagyonra fennálló bírói zárlat a minisztérium rendelkezéséig fennmarad. A zárlat tekintetében szükséges bírói intézkedések a főudvarnagyi bíróság elnökének, mint egyes bírónak hatáskörébe tartoznak A zárlatra az általános szabályokat kell alkalmazni. A netán szükséges részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. Koronajószágok felügyelete. 40. §. Az államfő használatára rendelt koronajószágok állaga felett a felügyeletet a főudvarnagyi bíróság elnöke gyakorolja. A felügyelet részletes szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg. Hivatalos hirdetmény eh. 41. § Hivatalos hirdetményt a Budapesti Közlönyben vagy más időszaki lapban általában egyszer kell közzétenni akkor is, ha jogszabály többszöri közzétételt rendel. Hirdetmények közzététele a Budapesti Közlönyben úgy is történhetik, hogy a főlap csak a hirdetmény kivonatát tartalmazza s a hirdetmény szövege a Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében, mint melléklapban jelenik meg. Részvénytársaságok és szövetkezetek hirdetményeinek a Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében közzététele pótolja e közzétételnek az alapszabályokban meghatározott más módját, abban az esetben, ha a közzététel az alapszabályokban meghatározott módon nem lehetséges. Értékpapírok megsemmisítése. 42. §. A közforgalom tárgyát képező értékpapírok bírói megsemmisítéséről és elévüléséről szóló 1881: XXXIII. t.-c. 9, 10., 18. és 19. §-ában említett hirdetményeket — a bíróságnál történő kifüggesztésen felül — a hivatalos lapba csak egyszer kell beiktatni. Indokolt esetben azonban, amennyiben a további közzététel nem jár az értékpapír értékével arányban nem álló költséggel, a bíróság hivatalból is elrendelheti, hogy a hirdetmény más, esetleg külföldi hírlapban és a hirdetményi határidő alatt ismételve is közzététeesék. Az 1881 : XXXIII. t.-c. 23. §-ában meghatározott felfolyamodási határidő a megsemmisítő hirdetménynek a hivatalos lapban megjelent közzétételétől számít. 43. §. Az 1875 : XXXVII. t.-c. 243. Q-a a kö vetkezőképen módosul : A szövetkezet igazgatósága köteles minden évnek, ha pedig a t^gok száma tízezret meghalad, minden ötödik évnek január havában a tagoknak betűrendes névjegyzékét az üzletrészek feltüntetésével a törvényszéknek bemutatni. Minden rendes vagy rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének a törvényszékhez bemutatásával (Kt. 180., 240. §-ok) egyidejűleg köteles továbbá az igazgatóság oly kimutatást is beterjeszteni, amely a legutóbb benyújtott betűrendes tag-