Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-378. Az igazságügyi bizottság jelentése "a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyujtott 351. számú törvényjavaslat tárgyában

40 378. szám. intézkedéseket is, amelyek szüksége­sek arra az esetre, ha a bírói ható­ság ideiglenes kiterjesztésének oka megszűnik. Bírói képesítés. 26. §. Az 1912 : VII t.-c. 1. §-ának második bebezdóse hatályát veszti, mihezképest bírói és ügyészi hiva­talra kinevezéshez a gyakorlati képe­sítő vizsga után további gyakorlat kimutatása nem szükséges. Itélöbírák áthelyezése és kirendelése. 27. §. Olyan kir. bírósághoz, amely­nek munkája rendkívüli viszonyok folytán felszaporodott, a munkateher helyes megosztása érdekében az igaz­ságügyminiszter ugyanolyan folya­modású vagy felsőbb folyamodású bíróságtól bármely ítélőbírót beleegye­zésével határozott időtartamra is át­helyezhet vagy kirendelhet. Az áthelyezett vagy kirendelt ítélő­bíró az« illető bíróságnál felmerülő mindennemű ítélőbirói munkára alkal­mazható. Illetékesség fegyelmi eljárásban. 28. §. Ha az eljárásnak az 1871 : VIII. törvénycikk értelmében illetéke3 fe­gyelmi bíróságnál megindítása vagy folytatása az ország határának meg­változása vagy más rendkívüli ese­mény következtében nem lehetséges, az eljárásra a hasonló hatáskörű az a fegyelmi bíróság is illetékes, ame­lyet az igazságügyminiszter kijelöl. Ha a különben illetékes bíróság eljárásának akadálya elhárul, az első­fokú fegyelmi tárgyalás elrendelése előtt előterjesztett indítvány alapján az előbbi bekezdés értelmében illeté­kes fegyelmi bíróság az ügyet a ren­des szabályok szerint illetékesnek engedi át. Végrehajtó díja. 29.. §. Az igazságügyminiszter a kir. bírósági végrehajtót megillető díjakat — a szükséghez képest a törvény rendelkezéseitől eltérően is — rendelettel szabályozhatja s e rende­letét kiegészítheti, módosíthatja és hatályon kívül helyezheti. Ügyvédi képesítés. 30. §. Az 1912: VII t.-c. 2. §-ának második és harmadik bekezdése hatá­lyát veszti, mihezképest az ügyvédek lajstromába való felvételhez a gya­korlati képesítő vizsga után további gyakorlat kimutatása nem szükséges. Távollevő ügyvédek és ügyvédjelöltek elleni felügyeltti vagy fegyelmi eljárás. 31. §. Az ügyvédi kamaránál be­jelentett lakóhelyétől állandóan távol­levő ügyvéd vagy ügyvédjelölt ellen felmerülő felügyeleti vagy fegyelmi eljárást a távollevő részére a kamara által kirendelt ügygondnok útján kell lefolytatni. A részletes szabályokat az igazság­ügyminiszter állapítja meg. Az ügyvédi kamara választmánya. 32. §. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. t.-c. 22. §-a és az ezt módosító 1907 : XXIV. t.-c. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Mindegyik ügyvédi kamara választ­mányt választ három évre. A budapesti ügyvédi kamara vá­lasztmányát alkotják : a kamara el­nöke mint a választmány elnöke, két elnökhelyettes, egy főtitkár, két tit­kár, egy pénztárnok, egy pénztárnok­helyettes, három ügyész és negyven­nyolc választmányi tag. A választ­mányi tagoknak legalább kétharma­dát a Budapesten lakó ügyvédek sorából kell választani. A vidéki kamarák választmányát alkotják: a kamara elnöke, mint a választmány elnöke, elnökhelyettes, titkár, pénztáros, ügyész, tizenkét választmányi tag és hat póttag. A rendes tagok közül legalább hatnak, a póttagok közül legalább kettőnek a kamara székhelyén kell laknia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom