Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-378. Az igazságügyi bizottság jelentése "a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyujtott 351. számú törvényjavaslat tárgyában

32 378. szám. jelentékenyen jobb, az anyagi gondoktól teljesen mentes megélhetést biztosítva, őket magas hivatásuknak nyugodt betöltésére képessé tegye; különösen szükségesnek tartja a bizottság a bírák és ügyészek lakáspénzének megfelelő emelését. Á 4. § harmadik sorában »Az« szó helyébe »A« szót, negyedik sorában pedig a »elnök« szó helyébe »bíróság« szót kell tenni, mert ez a rendelkezés nemcsak tanácsra, hanem az egyesbíróra is vonatkozik. Ehhez képest a 4. § második mondata következőképen szól : »A bíróság kivételesen kérelemre több előkészítő irat közlését is megengedheti, ha szóbeli tárgyalásnak a határnapon befejezése végett szükségesnek látszik.« Az 5. § második sorában »közlése nem kötelező« szavak helyébe »közlésének rendszerint nincs helye« szavakat kell tenni, mert ez a szöveg iobbán kifejezi azt, hogy előkészítő irat közlésének csak e bekezdés második mondatának esetében lehet helye. Ugyané § negyedik sorában * bíróság« szó helyébe »bíró« szót kell tenni, mert a járásbíróságnál mindig csak egyes bíró járhat el. Ehhez képest e § második bekezdése következőképpen szól: »A járásbírósági eljárásban előkészítő iratok közlésének rendszerint nincs helye«. Ha azonban az érdemleges tárgyalást előkészítés hiánya miatt el kell halasztani, a bíró az olyan perben, ametyben az ügyvédi képviselet a törvény (94. §) szerint kötelező, elrendelheti előkészítő iratok közlését és erre határidőt tűz. Egyebekben az előkészítésre a 194—203. §-ok á járásbírósági eljárásban is megfelelően alkalmazandók. A 7. § második sorában »a bíróság« és »a tanú« szavak közé e szavakat kell tenni: »ha tanácsban jár el«, mert a bizottság kivételesen is csak a társasbíróságra tartja megengedhetőnek azt, hogy a bizonyítást ne maga az ítélőbíróság vegye fel. Ugyanebben a szakaszban továbbá a »székhelyén« szó után be kell iktatni a következő szavakat: »levő járásbíróság területén«, mert abban az esetben, ha a tanúnak mégis a törvényszék székhelyére kell jönnie, nem indokolt, hogy a tanút ne a szókhelyen lévő ítélőbíróság, hanem annak megkeresésére a székhelyen lévő járásbíróság hallgassa ki. Ehhez képest a 7. $ új szövege a következő lesz: »A Pp. 289. §-a első bekezdésének 3. pontja azzal egészíttetik ki, hogy a bíróság, ha tanácsban jár el, a tanú kihallgatását székhelyén lévő járásbíróság területén kívül megkeresett bíróra bízhatja akkor is, ha a kihallgatandó tanuk nagy száma vagy egyéb körülmény miatt a perbíróság előtti kihallgatásuk tetemes időveszteséggel járna. Ebben az esetben a fellebbezési bíróság kiküldött bíróra bízhatja a tanú kihallgatását, vagy e végett a szókhelyén lévő elsőbíróságot is megkeresheti.« A 20. § után a következő új §. beiktatását javasolta a bizottság: »21. §. A Vht. 208. §-a .a következő új bekezdéssel egészíttetik ki : Mezőgazdaság, erdőgazdaság, szőlő vagy kertgazdaság célját szolgáló ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a bíróság az érdekeltek meghallgatása után a zár alá vétel elrendelését mellőzheti, ha a kórelem elintézésekor nyilvánaló, hogy a zár alá vétel a követelés kielégítésének célját vagy éppen nem, vagy igen csekély mértékben szolgálná. A bíróság az elrendelt zár alá vételt az érdekeltek meghallgatása után megszüntetheti, ha a zár alatt válik nyilvánvalóvá, hogy a zár fenntartása vagy éppen nem, vagy igen csekély mértékben szolgálná a követelés kielégítésének célját«. A gyakorlatban többször előfordul, hogy a zár alá vett jövedelem oly csekély, hogy csak a zárgondnoki kezelésnek a költségét fedezi, a hitelezőnek azonban vagy semmi, vagy nagyon csekély összeg jut. Ennek a helyte-