Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-378. Az igazságügyi bizottság jelentése "a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyujtott 351. számú törvényjavaslat tárgyában

378. szám. . Se lenségnek, amely mind a hitelező, mind az adós érdekével ellenkezik, az elkerülését célozza a javasolt új §. A most ismertetett 21. §. betoldása következtében a régi 21. §. 22. §., a 22. §. 23., a 23. §. 24. §., a 24. §. 25. §., a 25. §. 26. §., a 26. §. 27. §., a 27. .§. 28. §., a 28. §. 29. §., a 29. §. 30., a 30. §. 31. §., a 31. §. 32. §., a 32. §. 33. §., a 33. §. 34. §., a 34. §. 35. §., a 35. §. 36. §., a 36. §. 37. §., a 37. §. 38. §., a 38. §. 39. §., a 39. §. 40. §., a 40. §. 41. §., a 41. §. 42. §. számot nyert. A 32. § (új 33. §.) harmadik bekezdésének második sorában »kívül« szó helyébe »felül« szót kell tenni. ' A 4L § (új 42. §) után új §-ként a következő rendelkezést java&olja a bizottság: »43. §. Az 1875 : XXXVII. t.-c. 243. §-a a következőképen módosul : A szövetkezet igazgatósága köteles minden évnek, ha pedig a tagok száma tízezret meghalad, minden ötödik évnek január havában a tagoknak, betűrendes névjegyzékét az üzletrészek feltüntetésével a törvényszéknek bemutatni. Minden rendes vagy rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének a törvényszékhez bemutatásával (Kt. 180., 240. §-ok) egyidejűleg köteles továbbá az igazgatóság oly kimutatást is beterjeszteni, amely a legutóbb benyújtott betűrendes tagjegyzék összeállításának napjától az illető közgyűlés napját közvetlenül megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időben be- és kilépett tagokat és a felmondott üzletrészek számát feltünteti. Az 1920: XXX. t.-c. 31. §-a hatályát veszti ; a biztosító magánvállalatok állami felügyelő hatósága részére az 1923: VIII. t.-c. 11. §-ának második bekezdésében biztosított jog érintetlenül marad.« A kereskedelmi törvény 242. §-a ugyanis arra kötelezi a szövetkezet igazgatóságát, hogy a be- és kilépett tagokat és a fölmondott üzletrészek számát minden évnegyed végén, a tagoknak betűrendes névjegyzékét pedig minden évben bejelentse a cégbíróságnak. Minthogy ez a gyakori bejelentés a szövetkezetekre a mai viszonyok között nagyon terhes, és ezért a szövetkezetek köréből ennek a kötelezettségnek a javasolt értelemben enyhítését kérték, és minthogy az egyszerűsítés ellen a cégbírósági felügyelet szempontjából sincs akadály, a bizottság az egyszerűsítést helyesnek találta. A javasolt rendelkezés következtében hatályon kívül kellett helyezni az 1920 : XXX. törvénycikknek 31. §-át, amely az Országos Központi Hitelszövetkezet, valamint a kötelékébe tartozó szövetkezetek tekintetében tartalmaz a javasoltnál kisebb enyhítést, ellenben a javasolt rendelkezés ellenére is fenn kellett tartani az 1923: VIII. törvénycikknek 11. §-át, amely szerint a szövetkezet alakjában működő biztosító intézeteket a felügyelő hatóság az 1875: XXXVII. t.-c. 242. §-ában megszabott kötelezettség alól felmentheti. A most említett 43. §-nak beiktatása következtében a régi 42. §. 44., a 43. §. 45., a 44. §.'46., a 45. §. pedig 47. §. számot nyer. A 42. (új 44.) § harmadik sorában a »tárgyazó eljárást« szavakat el kell hagyni, mert a házasságon kívül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelmére irányuló intézkedéseknek nemcsak eljárási részét indokolt szabályozni; ugyané §. hetedik sorában az »eljárást« szó után be kell iktatni a következő szavakat: »továbbá az ideiglenes biztosítási intézkedéseket,« merb célszerűnek mutatkozik az ily ideiglenes intézkedések szabályozásáról is gondoskodni. Ehhez képest az új 44. §-nak első bekezdése a következőképen szól: »Az igazságügymiüiszter felhatalmaztatik, hogy az eltartásra jogos alt Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. IX. kötet. 5