Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-404. A m. kir. jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában

4Ö4. szám. 153 nek, addig a mezőgazdasági cselédek fiainak kiképzése úgyszólván teljesen államköltségen történik. Az esetleg jövőben hozandó törvények alkalmazásának, az állami költségvetésbe a szakoktatás céljaira eddig rendszeresen felvett, illetőleg a jövőben felveendő összegeknek és végül a szakoktatás érdekében tett intézkedéseknek időszakonként leendő közlése semmi akadályba sem ütközik. Az ajánlás tehát elfogadható. Az 1921. évi genfi értekezleten a mezőgazdasági munkások szállásai és fekhelye tárgyában elfogadott ajánlás, amely a mezőgazdasági munkásoknak a közegészség és közerkölcsiség kívánalmainak megfelelő elhelyezését célozza, socialis szempontból kétségtelenül üdvös és szükséges és részben már meg is valósult, mert a cselédeknek a közegészség követelményeinek megfelelő elhelyezéséről a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907 : XIV. t.-c. szerint a gazda gondoskodni köteles. Ugyancsak köteles a gazda, ha az eddig törvényesen nem is lett kimondva, a gazdaságában időszaki munkára alkalmazott, de ott állandó lakással nem bíró mezőgazdasági munkásokat a fentebb jelzett kívánalmaknak megfelelően elhelyezni. Az ajánlás elfogadása, ha az jövőben bizonyos terhet is róna a gazdákra, nemcsak hogy nem aggályos, de egyenesen kívánatos. Az 1921. évi genfi értekezleten a heti pihenőidőnek a kereskedelemben való érvényesítése tárgyában elfogadott ajánlás Magyarország szempontjából külön rendelkezések kiadását nem teszi szükségessé, miután ez a kérdés Magyarország területén az egyezmény értelmében már évek óta szabályozva van s azok a kivételek, amelyek a vasárnaponkint biztosított, huszonnégy egymásután következő órából álló pihenővel szemben hatályban vannak, az elkerülhetetlenül szükséges keretekre vannak korlátozva. As V. pontban előterjesztett javaslatokhoz. A washingtoni értekezleten a külföldi munkásokkal szemben a viszonosság érvényesítése tárgyában elfogadott ajánlás azt kívánja elérni, hogy minden tagállam biztosítsa a területén foglalkoztatott külföldi munkások ós azok családtagjai részére a saját munkásvédelmi törvényeinek jótéteményeit és a belföldi munkásokra érvényes törvényi kereteken belül az egyesülési jogot ós pedig mindezt a viszonosság alapján, az érdekelt államok által közös egyetértéssel megállapított feltételek mellett. A magyar munkásvédelmi törvények hatálya az ország területén munkát végző minden egyénre egyformán kiterjedt a múltban ós kiterjed most is, tekintet nélkül állampolgárságára. Ebben a vonatkozásban tehát a magyar törvényhozás szelleme teljesen megfelel az ajánlásnak. Más a helyzet az egyesülési jogot illetően. Ebben a tekintetben a külföldiekkel szemben bizonyos megszorítások vannak hatályban. Nevezetesen egyesületi jogunk külföldi állampolgároknak az ország területén önálló egyesületek alakítását nem engedi meg. Ezt a megszorítást továbbra is fenn kell tartani. A washingtoni értekezleten a munkanélküliség tárgyában elfogadott ajánlás az iparszerű munkaközvetítő irodák létesítése ellen irányul s az ilyen irodák megszűntetését célozza. A munkáscsapatok toborzását az egyik államban abból a célból, hogy a másik államban alkalmaztassanak, az érdekelt állaAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. IX. kötet. 20