Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-404. A m. kir. jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában

í 54 4Ó4. szám. mok kölcsönös megegyezéséhez és az érdekelt iparágak munkaadóinak és munkásainak megkérdezéséhez kívánja kötni Ajánlja a munkanélküliség ellen irányuló hathatós biztosítás létesítését, továbbá azt, hogy a közmunkák foganatosítása olyan szabályozást nyerjen, hogy azok á lehetőséghez képest a munkanélküliség időszakában és az ez által különösen sújtott vidékeken végeztessenek. A korníány helyesli az ajánlás célját s ha még sem javasolja annak elfogadását, ez azért van, mert az iparszerű munkaközvetítő irodák megszüntetését elrendelni csak hosszabb átmeneti idő után lehetséges. A génuai értekezleten a munkaidőnek a halászati iparban való korlátozása tárgyában elfogadott ajánlásnak Magyarország szempontjából nincs jelentősége, miután a halászati iparról a magyarországi belvizeken nem igen lehet szó. A belvízi halászat rendszerint a mezőgazdasági üzemmel kapcsolatos melléküzemként jelentkezik. De ettől eltekintve, az ajánlás a- nyolc órai munkaidőről szóló egyezménytervezettel szemben elfoglalt álláspontnál fogva sem jöhet figyelembe. A génuai értekezleten a munkaidőnek a belvízi hajózásl/an való megállapítása tárgyában elfogadott ajánlás a magyarországi viszonyok között nem vehető figyelembe. Általánosan ismeretes, hogy a hajózási üzem a Dunán és ennek mellékfolyóin az éghajlatnak és az egyéb természeti viszonyok alakulásának különösen alá van vetve. A téli időszak alatt a hajózást gyakran több hónapon át szüneteltetni kell. Évközben pedig a gyakran beálló alacsony vízállás gördít akadályokat a forgalom folytonossága elé. Ezeken a természeti viszonyokon kívül a gazdasági helyzet, elsősorban a termés eredménye is erősen befolyásolja a hajózási üzemet Általában ősszel és tavasszal élénkebb, a nyári hónapokban pedig gyengébb a forgalom. A forgalomnak ez az egyenetlensége és az üzemnek többször is ismétlődő szünetelése lehetetlenné teszi az ajánlás elfogadását. A munkaidőnek a belvízi hajózásban az ajánlásban jelzett módon való korlátozása az amúgy is válsággal küzdő magyar belvízi hajózást oly súlyos helyzetbe juttatná, hogy a közlekedés folytonossága tekintetében támasztandó követelményeknek nem tudna megfelelni. A génuai értekezleten a tengerészekre vonatkozó országos szabályzat kiadása tárgyában elfogadott ajánlásban kifejezésre juttatott elvet csak helyeselni lehet, mert úgy a hajótulajdonosok, mint a tengerészek szempontjából előnyösebb lenne, ha a kölcsönös jogok és kötelességek lehetőleg az egész világra kiterjedően egyöntetű szabályozást nyernének. Tekintettel azonban arra, hogy a magyar tengerhajózás a világháború utáni újraéledésének mondhatni első napjait éli s ennek következtében azok a tényezők, amelyek a tengerészek jogviszonyainak szabályozásánál tekintetbe jönnek, még nem alakulhattak ki, a magyar tengerószszabályzat megteremtésére a mostani idő még nem alkalmas s azt el kell halasztani arra az időre, amikor megfelelő tapasztalatok állanak majd rendelkezésre. *. A génuai értekezleten a tengerészeknek a munkanélküliség esetére való biztosítása tárgyában elfogadott ajánlás a magyar tengerhajózás mostani helyzetében egyáltalán nem vehető figyelembe. Az 1921. évi genfi értekezleten a mezőgazdasági női munkásoknak a lebetegedést megelőző és az azt követő időben leendő védelme tárgyában elfogadott ajánlásnak az elfogadása, amelynek célja, hogy a gazdasági munkavállaló nőket a le-