Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában

827. szám. 55 azt, bogy a járadékélvező törvényes örökösei a járadék viszonyból eredő jogosítványokat korlátozás nélkül elidegenülhessék, különben sem lévén kívá­natos, bogy a szóbanforgó jogosultság az örökösödés következtében több egyén között megosztassók. Az eredeti harmadik bekezdés helyett a bizottság a következő új szö­veget iktatta: »Az ingatlan vagyonváltság természetben való lerovása útján az állam birtokába jutott földeket az állam a pénzügyminiszter által a földmívelósügyi miniszterrel egyetértőleg megállapított feltételek szerint az Országos Föld­birtokrendező Bíróság útján juttatja földbirtokpolitikai célokra. Ezeket az ingatlanokat a földhöz jutók kérelmére járadéktelekként kell átengedni. Az első bekezdés utolsó mondata ezekre a járadéktelkekre is alkalmazást nyer,« Az új szöveg a földmívelósügyi és a pénzügyminiszter urak időközben létrejött megállapodásán alapul s annak az alkotmányos élvnek felel meg, hogy az államvagyon felett a felelős kormány közbejöttével történik rendel­kezés. A §. végére új, negyedik, ötödik és hatodik bekezdésekként a bizottság a következőket vette fel: »Középbirtok járadék birtokként csak a jelen §, első és harmadik bekez­dése, továbbá a T. 30. §-ának második bekezdése alá eső ingatlanból ós csak akkor juttatható, 1. ha a középbirtokot mintagazdaságként (T. 2. §. 7. pont) kizárólag gazdálkodással foglalkozó okleveles vagy hivatásos gazda kapta; 2. ha a középbirtok valamely közérdekű célt vagy intézményt szolgál, — vagy 3. ha a nagyságánál fogva középbirtoknak tekinthető földterület jutta­tása községi vagy közbirtokossági legelő céljára történt«. »Bármely esetben középbirtok csak a más összes helyi földbirtokpolitikai célok kielégítése után és csak oly magánegyén részére juttatható, aki az annak rendes megműveléséhez szükséges gazdasági felszereléssel rendelkezik, illetve hitelt érdemlőleg igazolja, hogy azt megszerezni anyagilag képes. Az ilyen ingatlan örök áron való juttatásának továbbá feltétele az, hogy az • illető magánegyén a birtokbavétel előtt az ingatlan megváltási árának leg­alább 50°/o-át a föld tulajdonosának készpénzben megfizetni köteles.« »Magánegyén részére középbirtokot bármely esetben csakis az Országos Földbirtokrendezó Bíróság elnöki tanácsa juttathat.« A középbirtokok alakításáról az alaptörvény 2. §-a első bekezdésének 7. pontja és második bekezdése rendelkezik ugyan, de részletesebb szabályo­kat erre nézve a T. nem tartalmaz, holott a földbirtok reform végrehajtásá­nak előhaladásával ez a kérdés mindinkább előtérbe kerül. A bizottsági tár­gyalás folyamán az az általános vélemény alakult ki, hogy a földbirtokreform keretében, a közérdekű célokra történő juttatástól eltekintve, középbirtokot csakis oly magánegyónek kaphassanak, akik azt okszerűen megmívélni ké­pesek és a birtok megszerzéséhez és rendes megmívelésóhez szükséges anyagi erővel rendelkeznek. Ezt a meggyőződést kívánta a bizottság a [fentebbi szöveg beiktatásával érvényre juttatni, különös tekintettel arra, hogy a köz­érdekű célokra középbirtokok jár ad ék birtokok formájában legyenek juttat­hatók. Változatlan. 17. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom