Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában

327. szám. 45 jogi képviselőik belátására, hogy a nekik ekként nyújtott biztosítékokat nem fogják a reform hátráltatására felhasználni. A megváltott ingatlanok értékének, az évi járadékok és bérek, fizetési részletek és feltételek megállapítására nézve a javaslat 13. §-ának, a bizottság által elfogadott szövege szerint a vegyes bírósági eljárás helyébe lépő eljárás behozatalától nemcsak e fontos kérdések egyöntetűbb és gyorsabb elintézését várjuk, hanem mindkét fél méltányos szempontjainak gyakorlati figyelembevételét és azáltal, hogy e törvényszakasz alapján az eddig a vételármegállapítás elhalasztásával elintézett számos ügyben is időközi törlesztésekre lesznek a földhözjuttatottak kötelezhetők, evvel a függőkérdések is gyorsabb és megnyugtatóbb elintézéshez jutnak, Ha végül még a törvényjavaslat 22. §-ával kapcsolatas módosítás fontosságára mutatunk rá, mely a telepítés útján való földhözjuttatás céljaira alkalmas földek fenntartását kivánja biztosítani arra az időre, amidőn a telepítést tervszerűen keresztül lehet majd vinni és evvel a megindult földbirtokreformakciót szerves befejezéshez juttatni, akkor a bizottság által eszközölt fontosságukban kiemelkedő jelentőségű módozatokra és kiegészítésekre rámutattunk és rátérhetünk a többi módosítás szakaszonkénti felsorolására és megindokolására: i. §. Az első bekezdés második sorában a »(T.)< után a bizottság a következő szavakat: > kiegészítése és ezzel kapcsolatban« vette fel, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat lényegileg és tartalmilag nem csupán az alaptörvény szabatos^és gyors végrehajtásának biztosítására irányuló, hanem azt jelentőségteljes szempontokból kiegészítő rendelkezéseket is foglal magában. 2. §. A §. 1. és 2. pontjaiban a házastársra vonatkozó rendelkezéseknél szükségesnek találta a bizottság a: »vele ténylegessen együttélő« szavak felvételét, mert szoros és közvetlen érdekközösségről a házastársaknál csakis a ténylegesen együttélés esetében lehet szó s az ezen pontokba . felvett rendelkezéseknek a különélő házastársakra való alkalmazása méltánytalansággal járna. A 3. pont utolsó mondatát a bizottság szabatosabbnak találta a következő szövegezésben: »Méltánylást érdemlő esetben az utóbbi feltételtől függetlenül a nem felnőtt hadiárva is juttatható házhelyhez«. Ugyanennél a bekezdésnél indokoltnak tartja a bizottság arra utalni, hogy az itt felvett rendelkezések a hivatásos gazdálkodóknak (törpe- és kisbirtokosoknak) a gazdálkodásban segédkező oly felnőtt, sokszor már családos fiainak földhöz és házhelyhez való juttatására irányulnak, akik éppen a mai nehéz életviszonyok miatt nem juthattak eddig abba a helyzetbe, hogy létfenntartásukról, mint önállóan keresők gondoskodhassanak, holott a földbirtokreform egyik legfontosabb célja az, hogy a többgyermekes törpe- és kisbirtokosok felnőtt fiainak földhöz juttatását lehetővé tegye ós ezáltal nagyszámú új családos kis egzisztencia alapját vesse meg. A második bekezdés harmadik sorában célszerűnek találta a bizottság a »gazdasági cseléd« helyett a »mezőgazdasági cseléd« megjelölést hasz-