Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-349. Törvényjavaslat a fogadós felelősségéről és az elszállásoláson alapuló és ezzel kapcsolatos követeléseinek biztosításáról

349. szám. 227 ingók tekintetében a fogadós javára törvényes zálogjogot biztosít a lakásért és a vendég szükségleteinek kielégítése céljából teljesített egyéb szolgáltatásokért járó követelései erejéig. Lényegileg hasonló módon szabályozza a fogadós felelősségét az 1916. évi március hó 19. napján kelt ausztriai császári rendelet (a polgári törvénykönyv III. novellája), valamint az 1919. évi október 12-iki olasz törvény. Jelentékenyebb enyhítést tartalmaz az 186â-iki angol törvény s az 1881. évi svájci polgári törvénykönyv kötelmi jogi részét módosító 1911-iki kötelmi jogi törvény. Az enyhítés a felelősség meghatározott összegre korlátozásának s a korlátlan felelősségnek pusztán a vétkesség és a súlyos gondatlanság eseteire szorításának irányában történik. Azok a körülmények, amelyek a fogadós felelősségének újraszabályozását a külföldi törvényhozásokban szükségessé tették, hazánkban is éreztetik hatásukat. A szabályozás tulajdonképen az általános polgári törvénykönyv keretébe tartóznék, a polgári törvénykönyvnek új javaslata (1493. §-a), még inkább a javaslatnak a képviselőház külön bizottsága által elfogadott szövege tartalmaz is ebben az irányban megfelelő rendelkezéseket. A polgári törvénykönyv javaslatának törvénnyé válása azonban előreláthatólag csak hosszabb idő múlva történhetik meg, a fogadós felelősségére vonatkozó magánjogi szabályok revízióját pedig sürgőssé teszi a ma érvényes jogszabályok alapjául szolgáló életviszonyok ismertetett gyökeres megváltozásán felül az is, hogy a különféle korlátozó rendelkezések (szobabórmegállapítás korlátozása, szállodaadó, menekültek elhelyezése, katonai beszállásolás) következtében is hanyatlásnak indult fogadó-iparra rendkívüli teherként nehezedik a ma már nem indokolt súlyos magánjogi felelősség. E megfontolások alapján nem zárkózhatunk el a fogadóst terhelő felelősség kérdésének az általános polgári törvénykönyvtől elkülönített szabályozásától. A javaslat lényege: a felelősségnek a napi szobabér nagyságától függően meghatározott összegre korlátozása bárminő vagyontárgy tekintetében ; teljes kártérítési kötelezettség, ha a fogadós a dolgot, minőségét ismerve, kifejezetten megőrzés végett átvette vagy ha a kár tekintetében őt vagy házanépének vagy személyzetének tagját vétkesség terheli. A javaslat a fogadós jogi érdekének védelme tekintetében is figyelembe veszi az életviszonyok megváltozását, amikor a vendég elszállásolásából és egyéb szükségleteinek fedezéséből eredő követelései biztosítására törvényes zálogjogot, a vendég által az elszállásolás körében okozott kára erejéig pedig visszatartási jogot biztosít részére a vendég által a fogadóba hozott dolgok tekintetében. Különös indokolás. Az 1. §-hoz. E § első bekezdése a felelősség beállásának feltételeit határozza meg. Szabatos alakba foglalja a joggyakorlatban kialakult felfogást. A felelősség kiterjed annak a kárnak megtérítésére, amelyet a vendég a fogadóba hozott dolgainak elveszése, megsemmisítése vagy sérülése által szenved, kivéve, ha a kárt oly körülmény okozta, amelyért sem őt, sem házanópót vagy személyzetét felelősség nem terheli. A § második bekezdése értelmező jogszabály. 29*