Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-349. Törvényjavaslat a fogadós felelősségéről és az elszállásoláson alapuló és ezzel kapcsolatos követeléseinek biztosításáról

228 : 349. szám. A 2. §-hoz. E § az általános indokolásban kifejtett okokból korlátozza a fogadós felelősségét és a felelősség összegszerű terjedelmét a napi szobabér nagyságával kapcsolja össze, amely korlátozás leginkább megfelel a gazdasági javak értékarányának. Természetesen korlátlan a fogadós felelőssége, ha a vendég által a fogadóba vitt dolgokat minőségük ismeretében kifejezetten megőrzét végett átvette, vagy ha a kár tekintetében őt, házanépét vagy szemólyzetés vétkesség terheli. A 3. §-hoz. E § rendelkezése a fogadós felelősségének további enyhítését jelenti. Egyfelől figyelembe veszi azt a természetes elvet, amely szerint rendkívül nagy értékkel bíró tárgyai tekintetében mindenki fokozottabb gondosságra, szükség esetében különös óvatosságra és /biztonsági intézkedésekre köteles, másfelől méltányolja azt a tapasztalati tényt, hogy a fogadós jóformán nem képes az ilyefn könnyen eltüntethető tárgyak megőrzéséről gondoskodni, ha azokat neki át nem adták. - A4. §-hoz. A javaslat a felelősség szerződési korlátozását nem zárja ki. Arról azonban megfelelő szabállyal gondoskodni kellett, hogy a fogadós kifüggesztett hirdetménnyel vagy más egyoldalú nyilatkozattal a felelősséget el ne háríthassa magától. Az 5. §-hoz. Minthogy a fogadósnak — főként a tettes ellen indítható visszkereset szempontjából — sürgős érdekében áll, hogy a kárról, melyért felelőssé teszik, mielőbb tudomást nyerjen, a javaslat úgy rendelkezik, hogy a kárkövetelés elenyészik, ha a vendég a kárt, mihelyt értesül róla, a fogadósnak haladéktalanul be nem jelenti. Bejelentés azonban nem szükséges, ha a kár olyan dologban esett, amely a fogadósnak megőrzés végett át volt advà. A vendégnek más alapon, nevezetesen a fogadóssal^kötött szerződós alapján^vagy tiltott cselekmény miatt támasztható követelése magától érthetően érintetlen marad. A 6. §-hoz. A háború s az azt követő események miatt előállott rendkívüli mértékű lakáshiány vezetett arra, hogy sokan kénytelenek szállodai szobákat — természetes rendeltetésüktől eltérően — huzamosabb ideig lakás céljára használni. Ilyen esetekben a fogadós és a vendég között a szállodai szoba tekintetében tulajdonképen közönséges lakásbérlet vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony van. Tekintve azt, hogy az ilyen jogviszonyt bizonyos állandóság jellemzi, amelynél fogva a szállodai szobát lakás céljára használó »vendég«nek módjában áll a szállodába bevitt dolgai tekintetében a közönséges gondosságot ós óvatosságot kifejteni, csakúgy, mint bármely közönséges bérház