Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-281. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

32 381. azi*m. ponti szőlő- és borgazdasági kísérleii állomás és az illetékes mezőgazdasági kamara véleményének meghallgatásával felhatalmazza, hogy egyes, egész borvidékeken kedvezőtlen évjáratok termésének feljavítását párlat hozzáadásával megengedje olyképen, hogy az így feljavított bor szesztartalma a borvidék kedvező évjáratának szesztartalmát érje el, a sokkal nehezebben végrehajtható mustcukrozás útján való javítást kívánja helyettesíteni és további célja, hogy az évjáratok szeszélyétől függetlenítve, nagy tömegű, lehetőleg mindig egyforma azonos Commerz bor álljon a kivitel rendelkezésére. 7. §. • - •• " -; A borkészítésnél és kezelésnél tiltott anyagok felsorolását tartalmazza. Lényegileg azonos az 1908. évi bortörvény vonatkozó 6. §-ának rendelkezéseivel, a változás, illetőleg a kiegészítés a borkémiának azon idő óta történt fejlődése tekintetébe vételével történt. A felsorolás így is csak példaképpen történik. Tehát bármely oly anyag hozzáadása esetén, — mely a javaslat 2. §-ában, illetve a 3. §. alapján kiadott rendeletben kifejezetten felsorolva nincs, — a borhamisítási kihágás elkövetése megállapítandó. 8.§. A bor forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A minőségi javulást ezzel együtt a magyar bornak a külföldi piacokon versenyképessé tételét kívánja a javaslat szolgálni azzal, hogy a beteg, ki nem gyógyítható borok forgalombahozatalát tilalmazza s azok felhasználását ipari célokra korlátozza. A beteg boroknak ipari célra való felhasználására történt korlátozásával egyidejűleg a javaslat a borászati tudomány és a modern borkezelés kívánalmainak megfelelően minden módot megad ezen borok meggyógyítására (párlathozzáadás %. §. ej pont), kultúrélesztő alkalmazása, illetve azzal való tovább, valamint űjraáterjesztés (2. §. /) pont), friss, egészséges seprőre való felöntés (2. §. I) pont), szűrés, paszteurözés (2. §. m) pont), valamint a preventív házasítás. A beteg borok forgalombahozatala, illetőleg felhasználása tekintetében hasonló intézkedést tartalmaz a legújabb, 1921. évi augusztus 19-iki francia bortörvény is. 9. §. A borok házasítására vonatkozó szabályokat tartalmazza, különös .tekintettel a minőség javítása szempontjából, a fajta jelleg s fajtisztaság, továbbá a borvidékek védelmére. Az előző törvény házasításra vonatkozó intézkedésével szemben nagy súlyt helyez a megjelölésnél a bor tényleges származására úgy földrajzilag, mint a bor előállítására felhasznált szőlőfajta tekintetében. Amíg a régi bortörvény a házasított borok elnevezésénél és megjelölésénél a házasítás útján előállott bor jellegére helyezte a fősúlyt, addig a valódiság elve alapján a javaslat a tényleges származásra (származási hely, bort adó szőlőfajta) fekteti a súlyt. A házasított boroknál tekintettel van az egyes borvidékek védelmére is, mert a borvidéknek a megjelölésben való használatát csakis ugyanazon borvidéken bélül szűrt borok házasítása esetén engedi meg. A bortermelő és kereskedő a név és cégbitorlás esetén az ezen szakaszban adott