Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-281. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

28 281. szám. szesztartalmú bor kínálata alól tehermentesíti a piacot s egy hajdan Virágzó mezőgazdasági ipar új alapját veti meg. A borértékesítés érdekeit kívánja a javaslat előmozdítani a természetes úton előállított édes csemegeborok előállításának megengedésével is. Ily bor iránt nagy kereslet mutatkozik a világpiacokon, továbbá a tapasztalat szerint az ily borokat készítő külföldi államoknak világpiacokon nagy keresletnek Örvendő csemegeborai előmozdítják az illető államok természetes és közönséges borainak kivitelét is. A törvényjavaslatban tervezett rendelkezések részletes indokolására a következőket van szerencsém előadni: Részletes indokolás. L FEJEZET. A javaslat 1. §-a a természetes bor, a must, a cefre, a szőlőtörköly és a borseprő fogalmi meghatározását adja. A bor fogalmának meghatározása tulajdonképpen az 1908 : XLVIL t.-c.-ből van átvéve, csak a „friss" jelző beiktatásával, valamint a vörösborkészítési eljárásra való tekintettel, — a „cefréből" szó kitétele által szabatosabbá tétetett A bor fogaimi meghatározásánál a borkészítésre felhasznált szőlő „friss" termékre történt megszorításával, a javaslat követi az újabb francia, olasz, osztrák, német, spanyol, portugál és svájci törvényhozást. A bor fogalmi meghatározásában a „friss" jelző felvételének különös jelentősége abban rejlik, hogy a bor előállítása szempontjából élesen megvonja a határvonalat a jelen §-ban adott fogalmi meghatározás szerinti bor és a javaslat 31. §-ában szabályozott,különleges eljárások útján előállított csemegeborok között. Ennek az éles fogalmi meghatározásnak: szükségét az indokolja, hogy a javaslat 31. §-a értelmében előállított borok forgalombahozatalánál oly elnevezések kötelező alkalmazását írja elő, amelyek azok különleges készítési módjára utalnak. Bár ezeknek a különleges eljárások útján előállított boroknak természetességéhez kétség nem férhet, amennyiben semmi iedgen — nem közvetlenül a szőlőből származó — anyagot nem tártai- " máznak, de a természetes aszúk, különösen Tokajhegyalja védelme céljából a tisztességes verseny érdekében, ?.z elnevezési kényszer indokolt. A friss jelző kitétele nem zárja ki azonban a tőkén megtöppedt (töppedt, aszüsodott és nemesen rothadt) aszűszölőnek a bor előállításánál való felhasználását; tekintettel arra, hogy a friss jelző fogalmilag a tőkéről való leszedés és a borkészítésre való felhasználási folyamatok időbeli egymásutánjára vonatkozik; felhasználás szempontjából pedig fogalmilag épp úgy friss, az időben egyszerre szedett abszolúte egészséges, mint a töppedt vagy a nemesen rothadt szőlő. A javaslatban azért volt szükséges a bormust, a cefre, a szőlőtörköly és borseprő fogalmának a meghatározását felvenni, mert a megengedett eljárások kapcsán a javaslat többször beszél mustról, cefréről stb., ennélfogva tehát le kellett szögezni, hogy á törvényjavaslat szempontjából mi értendő ezen általánosan használt, de a köztudatban többé-kevésbbé nem elég szabatosan értelmezett fogalmak alatt. ; • !/•' * • 2. §. Az okszeríí borkezelési eljárásokat, illetve ezen eljárások kapcsán megengedett anyagok használatát szabályozza. Ez a szakasz általában az 1908. évi bortörvény