Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-281. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

18 281. szám. nak vagy bornak felöntéséből keletkező ló szeszes erjedése útján származnak. Az aszúboroknak — kivéve a tokaji aszúborokat (20. §. első bekezdés) — csakis a kezeléséhez és csak a 2. §. 3. pontjában megállapított korlátok között szabad borpárlatot használni. A forgalomba hozott (15. §.) aszúborok címkéjén az »aszú« elnevezéssel egyenlő nagyságban a származás helyét is fel kell tüntetni (pl. Kecskeméti aszú). 33. §. Pezsgő természetes borból készült szénsavdús bor, amelyben a szónsav cukor hozzáadásával, erjesztés vagy természetes erjedés útján fejlődött ós visszafoj tátott. A pezsgőhöz a gyártásánál szokásos u. n. likőrt is hozzá szabad adni. Habzóbor természetes borból készült, pezsgőhöz hasonló bor, amely szénsavval mesterséges úton van telítve. Habzóbort csakis ezzel az elnevezéssel szabad forgalomba hozni. A »Habzóbor« elnevezést ennek a szónak idegen nyelvű fordításával helyettesíteni tilos. Pezsgőt és habzóbort csak úgy szabad forgalomba hozni, ha a palack címkéjén és dugóján a készítő neve ós telepének helye fel van tüntetve. Ennek a §-nak a rendelkezései a külföldi származású pezsgőre és habzóborra is irányadók (13. §.). 34. §. • Borpárlat az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása útján készül (nyers anyag). Az e törvény 2. §-ának 3. pontjában, továbbá a 6., 20. ós 31. §-aiban említett borpárlat alatt legalább 70 térfogat °/o os ízesítők (ingredienciák) hozzáadása nélkül előállított borpárlatot kell érteni. Borpárlat mint szeszes ital az ezelőtt »Cognac« néven ismert az az ital, amely kizárólag burpárlatnak mint nyers anyagnak kellő érlelése, esetleg megfelelő Ízesítők (ingredienciák) hozzáadása útján készül s az ezáltal keletkező zamat anyagokat kellő mennyiségben tartalmazza. A borpárlatnak mint szeszes italnak, valamint a borpárlatot tartalmazó egyéb szeszes italoknak előállítására, kezelésére, elnevezésére és forgalombahozatalára, továbbá a francia »Cognac« forgalombahozatalára vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 35. §. A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyborok készítésére és forgalombahozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv utasításai irányadók. Más gyógy bor különlegességek készítésére engedélyt csakis a népjóléti és munkaügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve adhat. Gyógyborokat (gyógyborkülönlegességeket) csakis gyógyszertárakban és gyógyárúüzletekben szabad árusítani. A jelen törvény rendelkezései a gyógyborokra (gyógyborkülönlegességekre) annyiban mégis irányadók, hogy ezek készítéséhez alap- vagy nyers-