Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről

178 260. szám. Szövetkezetének szervezetét és a felette való állami felügyelet gyakorlását szabályozó rendelkezések. A harmadik csoportba foglalhatók az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szakipari szövetkezetek tagjainak jogviszonyaira, az ezen szövetkezeteket megillető perbeli előjogokra és e szövetkezetek szervezetére vonatkozó szabályok. A második ós harmadik csoportra vonatkozólag azonban meg kell jegyeznem, hogy ez a törvényjavaslat az említett jogviszonyokat csak annyiban szabályozza, amenynyiben az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének és a szakipari szövetkezeteknek különleges természete a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekről szóló részében foglalt határozmányoktól eltérő rendelkezéseket kíván meg. Egyebekben az Iparosok Országos Központi Szövetkezete és a kötelékébe tartozó szakipari szövetkezetek tekintetében a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései irányadók. A) Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének állami támogatásaképen a pénzügyminiszter 30 millió korona névértékű alapítványi üzletrész átvételével járul az intézet tőkéjének megerősítéséhez, az intézet rendes tartalékalapjának növelésére pedig 70 millió korona névértékű kamatozó, adómentes pénztárjegyet bocsát az intózefc rendelkezésére, mely utóbbiak 7 év], egyenkint 10 millió koronás részletekben váltandók vissza. Az állami támogatás tehát összesen 100 millió korona értéket képvisel, amihez még a 30 millió korona névértékű üzletrész alapján az államkincstárt 10 éven át megillető nyereségrészesedés is járul, mely szintén az Iparosok Országos Központi Szövetkezete részére engedtetik át. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete azonfelül 1920. évi január hó 1-étől kezdődő hatállyal felmentetik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, illetőleg a társulati adó és adópótlék, továbbá az ezek után kivethető törvényhatósági ós községi adó, az útadó, valamint a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól. Végül az okirati, törvénykezési ós közigazgatási illetékek alól személyes illetékmentességben részesül, mely azonban a váltókra, utalványokra, az árúk be-, ki- és átvételi engedélyeiért benyújtott folyamodványokra nem terjed ki. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete kötelékébe tartozó szakipari szövetkezetek közvetlen állami segélyt nem kapnak. Ezeknek támogatását a törvényjavaslat e szövetkezetek központja útján oldja meg, amikor azt megfelelő támogatással abba a helyzetbe hozza, hogy a tagszövetkezetek hiteligényeit kielégíthesse ós azokat egyéb tekintetekben is megfelelő gondozásban részesíthesse. A törvónyjavaslat azonban a tagszövetkezeteknek is megadja ugyanazt az adómentességet, mit a központi intézetnek, azonfelül a szövetkezeti tagok üzletrészei és törzsbetétei, a szövetkezetek üzleti könyvei, a szövetkezeteknek a cégbírósághoz és a közigazgatósági hatóságokhoz intézett beadványai az árúk be-, ki- és átvételi engedélyeiért benyújtott folyamodványai kivételével, a szakipari szövetkezetek által a központtól kapott árúhitelekről vagy előlegekről kiállított okiratok, a váltók kivételével, e szövetkezetek által a sajáfc tagjai irányában fennálló követeléseiknek a központra való átruházásáról kiállított okiratok, valamint úgy az ilyen, mint az előbb említett követelések kielégítéséről kiállított nyugták számára illetékmentességet biztosít és felmenti őket a cégjegyzékbe történt bejegyzéseknek a Központi Értesítőben való közzétételéért járó díj alól is. B) Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete tagjainak jogviszonyai a következőképen szabályoztatnak: A tagok alapító tagok vagy rendes tagok, liendes tagok csak .jzakipari szövetkezetek lehetnek. Az Iparosok Országos