Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről
299. szám. 179 Központi Szövetkezetének azonban abból tol-yólag, hogy tagszövetkezeteinek keretein kívül is iparfejlesztési teendők ellátásával van megbízva, megadatik a lehetőség arra is, hogy működésót szövetkezetekbe még nem tömörült kézmű-, kis- és középiparosokra kiterjeszthesse. Az alapító tagok, ideértve az általa átvett alapítványi üzletrészek alapján az államkincstárt is, csak az alapítványi üzletrészeik erejéig, a rendes tagok üzletrészeik névértékének ötszörösóig felelősek. Az ötszörös felelősségnek megfelelő szavatossági tőke befizetése az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének fennállása alatt is követelhető, a vonatkozó közgyűlési határozat azonban a cégjegyzékbe bevezetendő és a befizetett szavatossági tőke mint külön alap kezelendő. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének, mint szövetkezeti központnak a kötelékébe tartozó szövetkezetekkel szemben a következő jogok biztosíttatnak: E szövetkezetek ügykezelése felett ellenőrzést ós felügyeletet gyakorol. E szövetkezetek igazgatóságaiba ós felügyelőbizottságaiba egy-egy tagot kinevezhet. Ha a tagszövetkezet a befizetett üzletrészek tőkeösszegének felét elvesztette és a be nem fizetett üzletrészek befizetése záros határidőn belül meg nem történik, a szövetkezetet feloszlathatja, felszámolását elrendelheti és a felszámolókat kinevezheti. Ha a tagszövetkezet félügyelőbizottsága a kereskedelmi törvény 195. §-a értelmében a közgyűlést összehívta, vagy ha az Iparosok Országos Központi Szövetkezete a tagszövetkezet igazgatóságának, vagy egyes tagjainak, vagy a kirendelt cégvezetőnek olyan magatartásáról szerez tudomást, mely a szövetkezet eredményes működésót komolyan veszélyezteti, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete a tagszövetkezet igazgatóságát, vagy annak egyes tagjait vagy cégvezetőjet felfüggesztheti és az ideiglenes ügyvezetés iránt intézkedhetik. Ha a tagszövetkezet tekintetében a csődnyitás feltételei fenforognak, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete a csőd elrendelését kérheti, amelyet ilyen esetben tárgyalás nélkül el kell rendelni. Ha pedig a csődbíróság másnak csődnyitási kérelme folytán tárgyalást rendel el, arra az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatóságát is meg kell idézni.: A javaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetét a következő perjogi kedvezményekben részesíti: Könyvei és ezeknek cégjegyzéssel ellátott kivonatai közokiratok bizonyító erejével bírnak. A tagszövetkezeteivel szemben fennálló követeléseinek kielégítése tekintetében végrehajtás, csőd vagy csődönkívüli kónyszeregyezsóg esetében minden más törvényes elsőbbséggel fel nem ruházott követelés előtt • elsőbbséget élvez. Ilyenfajta lejárt követelései tekintetében az adós szövetkezet tulajdonát képező, de a saját birtokában levő pénzértékekből ós vagyontárgyakból bírói közbenjárás nélkül kielégítheti magát. Továbbá a tagszövetkezeteivel szemben fennálló lejárt követelései tekintetében főkönyvi kivonat alapján kielégítési végrehajtást kérhet. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete elnökségének, igazgatóságának és felügyelőbizottságának összeállítására vonatkozólag a törvényjavaslat a következőképen intézkedik: Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének elnökét a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az államfő, az egyik alelnököt a pénzügyminiszter nevezi ki, a másikat a szövetkezeti ügy terén érdemeket szerzett egyének köréből a közgyűlés választja. Az igazgatóság tizenkét tagja közül négyet a kereskedelemügyi miniszter, kettőt a pénzügyminiszter nevez ki és hatot a közgyűlés választ. A felügyelőbizottságba egy tagot a kereskedelemügyi miniszter ós egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki. A vezérigazgatót a kereskedelemügyi miniszter erősíti 23*
